Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Családfők neve Pénzbeni megváltásra vállalt robot, napban Safrán János 156 Jacob Palinger 26 Keő Márton 52 Michl. Kurcz 104 Johan. Tisler 104 Adam Rosenthal 104 Johann Veisz 104 Tott Mihail 104 Krisztián Imhof 52 Antoni Pechly 52 Péter Guldics 104 Paltzer Rüll 208 Kovács András 156 Nagy István 52 Verese Ferencz 104 Dóra János 156 Szabó Benedek 78 Tányiros Imre 104 Jákob Piláry 18 A más házában lakó zsellérek 12-12 napi robotjukat váltották meg. Mind az öten új lakói Győrének: Péter Moltzan, Tero Istók, Joann Pillary, Filipp Steinmercz és Henrich Hepoch. Hogy a három év lejárta után megújíthatták-e mindannyian a szerződést, nem tudtuk megállapítani. A névsor német nevei mindenesetre igazolják Weidlein János sejtését, aki azt állította, hogy Győrébe nem csak folyamatos beköltözéssel, hanem szervezett telepítéssel is kerültek németek: „...egyszerre nagyobb raj érkezhetett még a XVIII. sz.-ban, mely aztán külön falurészben telepedett le és nem keveredett a magyarsággal"- írja.

137 Ez a telepítés az 1770-es években történt. Az 1770/71. évi összeírás szerint ugyanis a 28 magyar jobbágy és egy magyar zsellércsalád mellett mindössze négy taxalista lakta a falut: Michael Rácz, Petrus Czinkán, Michl. Erenfelcz és Henriery Erenfelsz.

138 Utóbbi kettő csak a német, tehát a többi német ezt követően érkezett. A németek letelepülését megelőző emberöltő alatt a györei törzsökös családok egy része megerősödött, egy részük kihalt vagy elköltözött. Beházasodás vagy beköltözés révén újak is feltűnnek, mint a Lukács, Dóra, Bencze, Bodon, Horváth, Nagy és Lesák famíliák.

139 Az első és a későbbi betelepültek mint faluközösség éltek. Volt bizonyosjobbágyközségi önkormányzatuk, de ezt a földesúri érdek korlátozta. A lakók például a földesúr három jelöltje közül választhatták a bírót. Győrének 137 Weidlein János: i. m. 1937. 35. p. 138

TMÖL, Összeírások. 1770/71. évi. Ö: 307. 139 TMÖL, Összeírások, 1752. évi. Ö: 305. 34