Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

sajnos önálló feudális kori iratanyaga nem maradt fenn, így az egymást követő bírók személyéről csak szórványos adataink vannak. A nagy múltú falusi önkormányzat sajátos emléke a régi falupecsét. Néhány Tolna megyei falu pecsétnyomója még a török alatt készült, a legtöbbé azonban csak az 1700-as évek utolsó harmadában. Vándor vésnökök járták a falvakat, s a helyi vezetők elgondolásának megfelelő jelképet választottak, középre azt vésték.

140 Györe pecsétnyomója 1780-ban készült, felirata: GYÖRE FALU PÖCSÉTYE1780. Középen ekevas és csoroszlya látható, mely a földművelő jelleget jelképezi.

141 Ez a jelkép nem ritka. Balassa Iván eke és szántás történetéről írott monográfiája több ilyen pecsétlenyomatot ismertet, mely alapján még a különböző eketípusokat is el tudta különíteni.

142 A falupecsétnek kiemelkedő szerepe volt a helyi közösség jogélete szempontjából. írni szinte alig tudott valaki. Az 1778-ban kötött, a robot pénzbeni megváltásával kapcsolatos szerződést a püspök intézője előtt a következők szerint erősítették meg a györeiek: „...falubéli Pöcsétünkkel és saját kereszt vonjásunkkal" Az ekkor használt pecsét valószínűleg a legrégebbi. Kisméretű, ovális alakú, évszám nélküli. Alján három borozda látszik, fölötte a csoroszlya és ekevas. A felirat is szűkszavú: „PA-GE" - azaz a falu.

143 A másik helyi közösség az egyház volt. A XVIII. század második felében a lélekszám gyorsan növekedett. A szászvári katolikus plébánia már nem tudta valamennyi fiókegyházát kellően ellátni, ezért 1774-ben Kárász önálló plébániává vált. Mivel az egyházi javadalmak jelentős része Kárász határában feküdt, a szászvári plébánia Győrében kapott kárpótlást, három hold szántót a Petrőczön és a „Bocz "-ban. Győrében ekkor 70 katolikus házaspár élt, Szászvárott 102, Császtán 40, Mázán pedig 65.

144 Tíz évvel később az 1783. évi püspöki vizitációról feljegyzés készül. Ekkor már együtt él a magyarság és németség, egyazon egyházközségen belül. A gyónóképes magyarok száma 214, a németeké 60. A gyónóképteleneké 143, illetve 26 fő. Az egyházi javadalom - az említett két györei dűlő mellett - a szomszédos határok „Nagyvölgy" és „Rudasili" szántói.

145 A katolikusok mellett evangélikus németek is lakták a falut, akik egyhá140 Pecsét szempontjából használtam: TMÖL, Iskolai összeírások, 1789. Ö: 459. - Újabban valamennyi megyénkbeli pecsétet leközölte: Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétjei a feudalizmus végén. In: Dobos Gyula szerk.: Tanulmányok. Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 2. TMÖL kiadása, Szekszárd, 1991. 97-120. p. 141 Bezerédy Győző: i. m. 1991. 112. p. után a VTI. táblán! 142 Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1973. 143 TMÖL. Urbáriumok, Györe 1767. Csatolt irat 1778-ból. 144 A szászvári plébánia Histora Domusának bejegyzése az 1774. évnél. Dr. Goják János kigyűjtése és fordítása. 145 Uo., az 1783. évnél. 35