Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311
kedves levelet írt nekem a születésnapomra, és igazán adok arra, hogy ne nagyon maradjak el tőle. Három nap múlva elutazunk, Karácsonyi Guidó, Salopekés talán a Honderű (közöttünk maradjon), aki mindig Petrisevics 2-módra vakarózik, ámbár sokszor Kubinszkyasan viszket neki - Nagyszebenbe és Brassóba. Mivel az erdélyi országgyűlést elnapolták, nem hódítom meg Kolozsvárt az odautazásomkor, hanem valószínűleg visszatértemkor, a tél vége felé. Ha ráér, írjon néhány sort „postán maradónak"Brassóba vagy Bukarestbe, és mondja el nekem a pesti előkészítő gyűlés általános eredményét. Ha alkalma lesz találkozni Teleky Lacival és Eötvös Pepivel, adja át nekik meleg üdvözletem. Szóljon Örményinek is, hogy talán jó lenne egy kis erőfeszítést tenni Apponyinál a császárikirályi gondjaim érdekében, és számítok jóakaratára ebben az ügyben; egyébként hagyom, hogy a maga útján menjen, nem törődöm vele... jobban, mint a cserebogár összehasonlító anatómiájával vagy a házasságommal. Isten Önnel, drága, kitűnő barátom, őrizze meg szeretetét irántam és bizton számítson az enyémre. Temesvár, 1846. november 10. Liszt Ferenc 2. Igen tisztelt Barátom! Ha emlékezetem nem csal, akkor Ön rögtön felismeri ezt az írást, egy hálás vendégét és barátét, aki Önhöz továbbra is ragaszkodik. Szándékom nem az, hogy Önnek kizárólag magamról beszéljek, habár igen szerény arányokban nekem is voltak élményeim és baleseteim, melyeket át kellett élnem és elhárítanom az utóbbi három évben, de az elbeszélésük a ma távolságából és a súlyos elfoglaltságok közepette, melyek Önt ostromolják, egyáltalán nem jönne kapóra. Engedje meg, hogy elhalásszam más pillanatokra azokat a részleteket, melyek személy szerint engem érintenek, és mára elég nekem megmondani Önnek, hogy végképpen Weimarban telepszem le, ahol a jóakarat, amellyel a nagyhercegi család akar megbecsülni, szerzett nekem egy működési központot, amely megfelel képességeimnek és előéletemnek. Néhány hónap múlva lesz szerencsém megnősülni. Nagybátyám, dr. Liszt Eduárd (császári és királyi államügyész Bécsben), 34 éves fiatalember, kinek erkölcsi jelleme egészen képességének és kiváló talentumának a szintjén van, már volt alkalmam Önnek említést tenni róla, mivel apai ágon az egyetlen családtag volt, akihez nagyon komoly érdek fűz, akinek szerencséje lesz átadni Önnek ezt a levelet. Mivel néhány napot velem töltött, több felvilágosítást adtam neki egy ügy3 Petrichevich-Horváth Lázár (1807-1851) a „Honderű" (1843-1848) alapítója, szerkesztője, publicista 312