Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

és ezzel életének utolsó szakasza nyílik meg, amelyet három város: Budapest, Weimar és Róma között fog megosztani. 4. A három város korszaka. Augusz Antal rábeszélésének köszönhetően ezentúl tehát hátralévő 18 esztendejének egy részét Budapesten tölti, elvállalja a Zeneakadémia elnöki tisztét. Sok levele tanúsítja kötődését Magyarországhoz. Volt olyan év, amikor nem ment Weimarba vagy Rómába, de Budapestre mindig eljött. Fölpezsdült körülötte a zenei élet. Nincs olyan mester ekkor Magyarországon (máshol sem igen), aki nagyobb ismerője, tisztelője lenne Bach, Beethoven, Schubert és Wagner művészetének. Sok külföldi kaput nyit meg a zenei élet terén. Egész Európából felkeresik kiváló muzsikusok, seregestől jönnek a tanítványok. Ekkortájt egy francia sziget van kialakulóban Budapesten. Megfordul nála Delibes, Gounod, Massenet, Saint-Saéns stb. Legány Dezső írja, hogy szinte francia lázban ég Budapest és hamarosan Párizsban is magyar láz tör ki, amikor Szegedet árvíz pusztítja el. A katasztrófa hírére hatalmas arányú segítőkészség mutatkozik meg világszerte. Liszt egy levelében olvasható: „Budapesten már közel 200 000 forintot tesz ki az adományok értéke, Angliában majdnem ugyanannyi." Párizsban a nemzetgyűlési képviselők bizottságot alakítanak, amelynek tiszteletbeli elnöke Ferdinánd Lesseps. Tagjai közt pedig ott van Delibes, Dumas, Massenet és Saint-Saéns, vagyis Liszt barátai. Massenet javaslatára hangversenyt rendeznek óriási erkölcsi és anyagi eredménnyel. A zeneköltő. Világjáró korszakában írta sok más virtuóz zongoradarab közt a Magyar Rapszódiáit, melyeknek végleges formáját Weimarban alakította ki. A magyar verbunkos stílust, a lassú magyart és csárdást Liszt révén ismerte meg a világ, ő tette népszerűvé. Nagy trouvaille-a a szimfonikus költemény. Ezek olyan egytételes darabok, amelyek rendszerint költői vagy képzőművészeti ihletésűek. Általában kivételes hősökről szólnak: Hamlet, Prométheusz, Mazeppa, Fauszt, Tasso, Orfeusz, akik emberfeletti megpróbáltatásokkal kerülnek szembe. Belső szerkezetüket a témák metamorfózisa (variációja) tartja össze. Mindegyik rendkívül eredeti, merész és következetes. Daltermése számszerűleg is lenyűgöző. Weimarban kitűnő énekesek álltak rendelkezésére, akik Liszt matinéin a bécsi „Schubertiádák" folytatói lettek. A dalok vokális vonalvezetése újszerűen szabad, szerkezetük az úgynevezett átkomponált dal, vagyis a vers strófái új meg új zenei közegben mozognak, zongorakíséretük pedig sokszor vezető szerepet tölt be. Orgonaművei hat kötetre rúgnak. Ezek az orgonairodalom ma is legnépszerűbb darabjai. Késői zongoradarabjai a 20. század próféciái, amelyekben a zene minden eleme megújul. Új skálatípusok jelennek meg, harmóniaviláguk sohasem látott mértékben kitágul és hangnemükben is letérnek a régi kitaposott ösvényekről. Lemondanak minden virtuóz látványosságról, érzelmi szférájukban szikárak, befelé nézők, letisztultak lettek. Mint karmester, szakított a régi kappelmeisterek merev, katonás, metronómszerű stílusával. A dirigálásban a jövő legnagyobb művészetét látta. Lina Raman fogalmazta meg legjobban a zseniális mester vezénylésének lé308