Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299
amikor Róma-Weimar-Budapest között osztja meg tevékenységét. Rendkívülien felkészült, tudományosan alapos írás. Kár, hogy Liszt Ferenc életének csak az utolsó 18 évével foglalkozik. Alán Walker monumentális, három kötetre tervezett Liszt Ferencéletrajzának első kötete 1986-ban, a második 1994-ben jelent meg. Ez a mű a legújabb kutatási eredményekre épül és a nemzetközi szakma a legrangosabb Liszt-életrajznak tekinti. A fentieken kívül számos kiváló magyar tudós foglalkozott és foglalkozik a Mester életével, műveivel, mint például: Gárdonyi Zoltán, Szabolcsi Bence, Molnár Antal, Eckhardt Mária, Kroo György és sokan mások. Műveik azonban a nagyközönség számára nem mindig könnyen hozzáférhetőek. Ezért szükségesnek tartom, hogy vázlatosan ismertessem a fenti munkák alapján Liszt Ferenc munkásságának legfontosabb állomásait. Életét általában négy fejezetre osztva tárgyalják. 1. A világjáró előadóművész. Nem volt még egy hozzá hasonló zongoravirtuóz, aki akkora távolságokat utazott be és rövid idő alatt annyi hangversenyt adott, mint ő. Egész Európát bejárta Londontól Konstantinápolyig és Spanyolországtól Moszkváig. A zongora fejedelmét virágesővel fogadták és fáklyásmenettel ünnepelték. Ez a korszaka 1838-ban kezdődik, amikor Pestet árvízkatasztrófa sújtotta. Liszt ettől megrendülve Bécsben 9 hangversenyt ad. (25 000 forintot küldött az árvízkárosultaknak.) Innen indul a tíz évig tartó európai hangversenykörútja. 2. A weimari színház igazgatója. A nagyközönség sohasem tudta igazán megbocsátani neki, hogy abbahagyta koncertező-virtuóz életét a komponálás kedvéért. Alán Walker e 13 éves időszakot e szavakkal foglalja össze: „Egy óriás Liliputban. Túlságosan nagyszabású személyiség volt egy ilyen kicsi (akkor 12 000 lakosú) városnak. Itt születtek meg a század legeredetibb művei: a szimfonikus költeményei. Bámulatra méltó a weimari művek nagy száma és jelentősége. Itt vált belőle karmesterzseni, aki olyan színvonalra fejlesztette a zenekart, amely Németországban addig ismeretlen volt. Növendékek serege gyűlt köréje, akiket ingyen tanított és elszállásolt. Köztük olyan nagyságrendű embereket, mint Bülow, Raff, Cornélius, Bronsart stb. 3. Róma. 1861. október 21-én érkezik Rómába a másnap esedékes házasságkötése miatt Carolin Sain Wittgenstein hercegnővel, ami anyagi érdekek miatt végül is meghiúsult. Fő célkitűzése volt, hogy felemelje a római egyházi zenét. Minthogy azonban törekvései kudarcot vallottak a pápai kormányzatnál, a pápa személyes barátsága ellenére is, fokozatosan elkedvetlenedett. Itt is tanítványok veszik körül. Több nagy egyházi műve keletkezik itt, mint például a Szent Erzsébet oratórium, a Krisztus oratórium, a Stabat Mater speziosa stb. Amikor Garibaldi csapatai megtámadták az egyházi államot, az a hír járta, Magyarországra készül, Augusz Antalhoz Szekszárdra, hogy misét írjon az újvárosi templom felavatására. 1869 január közepén elhagyja Rómát 307