Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263
kadarkával sikerülten beoltva van. A vételre hajlandók kéretnek, hogy a feltételek megbeszélése végett a tulajdonosokkal, László-utca 1272. szám alatti lakásukon, értekezni ne terheltessenek. Kelt Szegzárdon, 1895. szeptember 14. Ujfalusy Imre és neje". 36 Jellemző, hogy ez évben még kétszer, 1899-ben ismét, 1901. szeptember 8-án ismét megkísérli az eladást. Ez utóbbi alkalommal már 3000 négyszögöl az újratelepített terület, s az első hirdetés telepítvénye már bő termést hoz... 37 A helyzet - más tényekkel összevetve - világos: fiuk halála után már nem volt kinek takargatni a szép nagy szőlőt, a hatvanöt éves Ujfalusy Imre talán már nehezen is műveli. A filoxérától való félelem, a tőkehiány azonban nem tette lehetővé az eladást, ezért kénytelen-kelletlen tovább kellett művelnie a Halálfiai Döme bácsijának az immár teherré lett szőlőt. (Nem kizárt, hogy ennek nyűgét formázza meg Babits a regényben Döme bácsi örökös morgásával...) Mindettől - bár a szőlőt sikerült eladnia - 83. életévében, 1911. március 17-én váltotta meg a halál, ahogy azt Leopold Kornél szép nekrológjában olvashatjuk. 38 Ha most a Cenci néni hirdetéseivel öszszevetjük Ujfalusy ék ottlakását, kiderül, hogy egy, legföljebb két kicsiny szobában élhettek - igen szerényen, de Babitsékkal, immár a törvényszéki bíró özvegy feleségével és gyermekeivel családias közelségben. Özvegy Kelemen Józsefnén, özvegy Babitsnén és gyermekein kívül a költő gyermekkorában még a családhoz tartozott - alkalmilag - egy-egy cseléd vagy nevelőnő - főleg kezdetben. Ők az emeleti lakrész csöppnyi szobájában aludhattak, egyéb tevékenységüket pedig vagy a családdal együtt élték meg, vagy a házon kívül. Számukra és a család számára is csupán nyáron nyílott lehetőség a közeli Csörge-tóra menni s ott a tóban fürödni, esetleg egyegy bálon részt venni. Amikor 1921-ben Török Sophie első útját teszi meg férjével Szekszárdra, sokszoknyás cselédlány él a családdal, de a nők, Babits anyja és testvére, valamint Angyalka „csakfelváltva, spillanatokra ültek le az asztalhoz", 39 mert közben felszolgáltak. Ebből kiderül, hogy nem tartottak nagy távolságot, nem személyzetnek tekintették a cselédet, legföljebb az ebéd utáni beszélgetésből maradt ki - az illendőség miatt. A cseléd csupán a munkából részesülő mindenes, de tevékenységi köre nem tér el a család nőtagjaiétól. „SZAVATARTÓ FÉRFI S NEM SZERELMES GYERMEK" Ha most megkíséreljük élettel megtölteni özvegy Kelemen Józsefné, Cenci néni és két lánya házát, elsősorban a benősülő Babits Mihályt kell szemügyre vennünk: ki ő, hogyan alakult a pályája 1882-ig, majd utána, s egyáltalán, mit lehet tudni róla a költő személyes emlékein s a családi hagyományon kívül? 36 TVM: Eladás - 5. évf. 42. sz. (1895. okt. 13.) - 5. p. 37 TVM: Eladás - 11. évf. 36. sz. (1901. szept. 8.) - 6. p. 38 Leopold Kornél: Ujfalusy Imre=TVM és a Közérdek. - 21. (7.) évf. 23. sz. (1911. mára 20.) -1. p. 39 Török, 200. p. 276