Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

tot, de amellett ebben az esetben két járás szolgabírája is köteles lenne eljárni, mert a kitérő már a völgységi járás területét érintené.

111 Hasonló problémájuk támadt az útjukkal kapcsolatosan a kajdacsiaknak is, akik szerették volna, ha a Szekszárdról Dorogra vezető út helyett az az út vált volna országúttá, amit ők eddig is csapásként használtak, s ami lényegesen lerövidítette volna számukra az utat Szekszárdra. Ez ellen azonban Hidvégh puszta földesura mérgesen tiltakozott, az ő birtokát érintette volna ez kedvezőtlenül. A kérvényezők még a marhahajcsárok és a sertéshajtók érdekeire is hivatkoztak, noha azok nem szokták ezt a dűlőutat használni. A földesúr kilátásba helyezte a dűlőút teljes megszüntetését, ha a kérelmezők kívánságuktól el nem állnak.

112 Mindezek azt mutatják, hogy a megye útjai ez időben még nem alakultak ki véglegesen, nehezen vagy alig voltak járhatók rossz idő esetén. A megye vezetői tisztában voltak feladatukkal, de egyben ismerték a nehézségeket is. Alábbi jelentésük igen lenyegretöroen próbálja vázolni az előttük álló feladatot. A Helytartótanács 1812. áprilisában kelt leiratával kapcsolatos megyei intézkedéseket foglalja össze a Szekszárdon 1814. augusztus 30-án kelt jelentés. Tudomásul vette a megye azt, hogy a kincstári fuvarok, katonai szállítások és a kereskedés miatt a területén keresztül vezető utakat jó karban kell tartani és nekik kell jelenteniük, ha e munkára „katonai munkások segedelmére" is szükség lenne. Jelentésük szerint: 1. A terhes és a nép „kéméllésével" elvégzendő munkához úgy fogtak hozzá, hogy az utakat három részre osztották: a) posta és commerciális (kereskedő) utakra. b) Commerciális és transennális (szállító) utakra. c) Transennális és „communitans" (községi) utakra, amelyeknél elsősorban arra kell ügyelni, hogy fel ne szántsák vagy meg ne rongálják azokat, kemények maradjanak s ezért két-fél öles árkok közé kell szorítani azokat. A posta- és kereskedelmi utaknak 12 öl szélesnek, a kereskedelmi és szállító utaknak 8 öl, a communitans, vagyis a legalacsonyabb rendű utaknak 6 öl szélesnek kell lenniök. Kemény anyagból kell „készülniük", úgy, hogy az út, ha, „be is gyöpösödne ", kemény maradjon és a „kocsiknak változtató csapásokra szolgáljanak". 2. A Helytartótanács rendelkezése értelmében előbb az Eszékről Budára tartó postautat kell jó állapotba hozniuk, ezért előbb a postaút által érintett települések utcáit hozzák rendbe, a vizek lefolyását elősegítő csatornák, hidak szilárd anyagból történő felépítésével. (Mint láttuk, Schnemann földmérő Szekszárdra vonatkozólag már el is készítette a terveket.) 3. A murva és a kő beszerzése érdekében Mórágyra mennek, melynek bér111 Uo. 4:20/1817. 112 Uo. 4:84/1829. 251