Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Ugyanezen évben Verese Mátyás még mindig Kisvejkén lakik. 97 1715-ben Vejkén Verese Mátyás mellett Verese Istók nevű adózót is feljegyeznek. Egy másik 1715-ös adóíven érdekes javításra kerül sor. Matth. Vércse mellett szerepel bizonyos Stephan. Verese, akinél az eredetileg „é"-vel írt név ékezetét áthúzta, kijavította a korabeli felíró. 98 Vejke 1716-os összeírásában már csak az utóbbi adózik Stephan Vercze néven. 99 Ez a névkülönbség - hogy ti. ma is vannak Győrében Vércsék és Vércsék - sokkal régebbi tehát, mint ahogy azt a családi hagyomány tartja. 100 Itt említjük meg, hogy a ma meglévő családok őseit, továbbá az összeházasodás révén „rokon famíliák" neveit 1712-től rendre megtaláljuk az apari, vejkei, váraljai, nádasdi és mányoki összeírások lapjain. A teljesség igénye nélkül: Dóra, Dózsa, Duzsi, Csapó, Vastag, Bódis, Horváth, Geresdi, Molnár, Kelemen, Mester, Erdős, Sipos, Csapó, Szűcs stb. Nagyon értékes forrás az 1728. évi összeírás, mert minden faluról rövid leírást ad. A latin szöveg fordítása a következő: 101 „Györe. A község 1704-1726 között lakatlan, azután 3 évig adómentességet élvező magyarok által újra megtelepült. A pécsi püspökséghez tartozik. Zsellérek nincsenek. Zsidók, görögök, oláhok és örmények nincsenek. Nemesek sem. Úgyszintén gazdatisztek sem. Hasonlóképpen szolgák és pásztorok sem. Nevezett Györe egy birtokocska. A földje közepes minőségű. Háromnyomásos gazdálkodást folytatnak, egy pozsonyi mérő mag elvetésével a tavasziaktól és ősziektől egyaránt három-négy mérőnyi termésre számíthatnak. Csak a saját szükségletük kielégítésére elegendő, eladásra nem marad belőle semmi. A kender, lencse és borsó vetésterület is legfeljebb saját szükségletük kielégítésére elegendő. Legelőterület csak kis erdeikben található. Az összeírt rét is sovány, szénája sással van tele. Az uradalomnak nincs majorja. Szőlőhegye sincs. Erdejében tűzifa és épületfa vehető igénybe az uraság engedélyével, makkoltathatnak is a falu lakói. Szilvából a saját szükségletek kielégíthetők. Vízimalma és halastava nincs. Kereskedési lehetőség egyáltalán nincs. A helységfélreeső helyen fekszik. Földje rögös, megművelni nehéz. Az uraság engedélyével borkimérést folytatnak, de nyereséget nem tudnak felmutatni. Más haszonvétel nincs." E faluleírással egy időben Győrét 14 család lakta: Andreas Tóth a bíró (Tóth András), Gregoris Verese (Verese György), Stephanus Dallos (Dallos István), Francis Verese (Verese Ferenc), Petrus Pápa (Pápa Péter), Nicolaus Sáska (Sáska Miklós), Michael Kovács (Kovács Mihály), Joannes Szemes (Szemes János), Joannes Lukács (Lukács János), Michaél Verese (Verese 97 TMÖL, Összeírások, 1714. évi Ö: 267. 98 TMÖL, Összeírások, 1715. évi. Ö: 268. "TMÖL, Összeírások, 1716. évi. Ö: 269. 100 Az 1930-as években az egyik Verese a MÁV-hoz került Győréből. Nevét „szlovákosnak" éxtzték, noha színmagyar volt. Az alkalmazás érdekében - a családi történet szerint - kiíratta az ékezetet, ettől kezdve „ Vércsé-k." Steiner Ádám györei ált. iskola igazgató szíves közlése. 1979. 101 TMÖL. Összeírások, 1728 évi. Ö: 289. - A fordításért dr. Szilágyi Mihálynak mondok köszönetet 24
