Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Mihály), Michaél Valkó (Valkó Mihály), Stephanus Borsos (Borsos István), Michaél Biró (Biró Mihály), végül Georgis Tooth (Tóth György) családja. 102 Érdemes nyomon kísérni az újabb családok letelepedését. 1729-ben lényegében változatlan a jegyzék. Az eddig Valló, Valkó, vagy Vakó-nak írt név ekkor és a rákövetkező évben „Vukó"-ként kerül lejegyzésre. 1733-ban viszont ismét „Michaél Valkó "-t írnak. 103 - 1730-ban több györei család hároméves letelelepedési adómentessége jár le. Az adózók ezúttal: Petrus Pápa, Cser Michaél Sütő, Steph. Dallos, Iván Lukács, Mich. Vércse (!), Nicolaus Sáska, Gregor Verese, Michaél Vukó, Andr. Horvát. A legújabbak tehát a Sütők és a Horvátok. 104 - 1732-ben adózik először az addig nem szereplő Adam Sáffrány, Adam Thoót, Michaél Kiss, sőt egy molnár is, Petrus Müller. 105 Az első györei német tehát egy molnár, aki a falun kívül, a malomban lakott. Hasonló módon került az első német a színmagyar Váraljára. 106 Ugyanezen összeírásból látható, hogy Stephanus Dallos elkerült a faluból. Az előző évben feljegyzett Sütő most „Süttő"-ként került bejegyzésre. 107 1733-ig követtük a györei családok betelepülését. Ekkorra a „Sáská"-k száma nőtt, talán a felnőtt fiúk családalapítása révén. Nicholaus, Michaél és Matthias keresztnevű Sáska családfők találhatók. A Vércsék változatlanul egy ékezettel különböznek, „ Vércse" a Ferenc és Mihály keresztnevű, „ Verese" a György. Ezen évben újabb családdal gyarapodik Györe, Michaél Iováncsay-ék költöznek ide. 108 S györei magyarok - adataink szerint - kezdettől fogva katolikusok voltak. Tudjuk, a török alól felszabadított területeken a katolikus egyház nagy erővel kezdte meg szervezőmunkáját. A Mecseken inneni terület első papjai, szerzetesei Szászvárra érkeztek. 1689-ben ajezsuiták működésének hatására a mázai és váraljai reformátusok egy része visszatért a katolikus hitre. 109 A protestánsok által használt templomokat, mint például a nagymányokit, visszaveszik. A nem katolikus jobbágyok számos területen hátrányba kerülnek. A györeiek középkori templomukat romossága miatt nem használhatták. 1729-ben azonban harangot öntettek, keresztet állítottak, bekerítették a temetőt. 110 Az egyházi szertartások gyakorlására Szászvárra jártak át. Az 1729. évi adatok szerint négy hold szántója és plébániakertje volt az egyházközségnek. Az 1742. évi vizitáció szerint két hold szántó a „Tölgyfakút"-ná\, két kaszás rét a hertelendi pusztán. 102 Uo. 103 TMÖL, Összeírások, 1733. évi Ö: 295. ,04 TMÖL, Összeírások, 1730. évi. Ö: 292. 105 TMÖL, Összeírások, 1732. évi. Ö: 294. 106 Dúzsi-család krónikája, Váralja. „Régiségekjegyzése". Kézirat, 1751-1907. Gépiratos példány Moldován Vilma lejegyzésében. Magyar Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteménye, Budapest. Jelzet: EA. 4676. 107 TMÖL, Összeírások, 1732. évi. Ö: 294. 108 TMÖL, Összeírások, 1733. évi Ö: 295. 109 Blandl György: Nagymányok története. Kultúra Nyomda, Pécs, 1935. 183. p. 110 Merényi Ferenc: i. m. 1939.32-33. p. - Szászvári História Domus I. kötetéből, dr. Goják János kivonatolása, fordítása nyomán. 25
