Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

száma is magasra becsült, Iregen 1000-1000 a lovak és igavonók száma, Tamásiban 750 ló és 1200 igavonó, Pincehelyen 700 ló és 900 igavonó szerepel a településtáblázat rovataiban. Mindhárom mezőváros 1828-ban is népes település volt. Adatait már áttekintettük, most csak azt kell megjegyeznünk, hogy Iregen 1364 katolikus mellett 16 görögkeleti, 1036 protestáns és 9 izraelita vallású lakost találunk, továbbá katolikus és református templomot. Tamásiban katolikus templom volt, de 2739 lakosa között 9 volt protestáns és 15 izraelita. Pincehelyen a Kapós partján fekvő oppidumban katolikus templom volt, s 2062 lakosa közül 14 volt protestáns, 12 izraelita, a többi katolikus. Sajnos, ezek a települések is hiányoznak az Egyed-féle felmérés anyagából. A településtáblázat anyagában most egy,falu-blokk"következik: Szokoly, Tótkeszi és Nyék, amely utóbbi a térképen való helyzetét tekintve csakis Felsőnyékkel lehet azonos. Szokoly II. József idején már népes település volt: 263 házban 1936 lakostjegyeztek fel. Határához tartozott Köcsögepuszta, ahol akkor mindöszsze egy ház állt, lakót nem jeleztek benne. - Tótkeszi Keszi néven szerepelt a listán 145 házzal és 981 lakossal, s itt jóval több volt a távollevő (25) mint az idegen (9). Felső Nyék falunak 150 házában 903 lakos élt, rá is az előbb mondottak jellemzőek. Két puszta volt határában: Fürgéd és Horhi, ahol 3 házban 39 főt írtak össze. Vályi lexikona már konkrétabban mutatja be e településeket. Szokoly magyar falu Tolna megyében, földesura herceg Esterházy, lakosai katolikusok, evangélikusok és reformátusok. Tótkeszi filiája. Határajó, erdeje nincs. - Keszi (Tót jelző nélkül!) elegyes falu Tolna megyében, Nyéktől negyedórányira. Földje jó, vagyonai Jelesek" és még szőleje is van. A két Nyéket (Alsó-és Felső-) együtt szerepelteti Vályi lexikonában. Az utóbbinak gróf Batthyány volt a földesura. Tótkeszi filiája. Földje jó.

79 A postalexikon Szokolyról, mint Esterházy herceg népes falujáról ír, ahol megemlíti annak róm. katolikus plébániáját, továbbá a lutheránus és kálvinista imaházát. Ireg és Tótkeszi között fekszik a Veszprém megyébe vezető úton. Tolnától 20 órányi távolságra van. - Érdekes módon számíthatták a távolságot, mert pl. Tótkeszitől - a lexikon szerint - kétnapi útra feküdt Tolna. Felső-Nyék viszont - a postalexikon szerint - szorosan Veszprém megye határán fekvő praedium (puszta), Falu és Város Hidvég mellett, s ez 36 óra távolságra van Tolnától.

80 Ezekhez az eltérő adatokhoz képest a hadmérnök mindhárom faluban meglehetősen „egyhangú "adatokat közöl. Szokoly faluban 120-120 volt a házak és istállók becsült száma. Ez utóbbit két faluban még az ott elhelyezhető férfiak és lovak száma is azonos (2000 fő, illetve 400 darab), Szokolyban 2500 férfit és 500 darab lovat tartottak elszállásolhatónak. Az állatállomány79 Vályi i. m. III. köt. 431., uo. II. köt. 355, 692. o. 80 Crusius i. m. IV. köt. 684-685. o. - uo. III. köt. 106. o. - uo. IV. köt. 58. o. 236