Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

becslés is elég „egyhangú ": Szokolyban 250 lovat és 300 igavonót, a másik két faluban 200-200 lovat és 300-300 igavonót jegyeztek fel. L. Nagy művében „Szokol, Nagy"néven szerepel az első falu, ahol akkor katolikus filiális templom és kálvinista imaház állott és 229 házban 1844 lakos élt, zömmel protestánsok, bár volt közöttük 310 katolikus, 10 görögkeleti és 5 izraelita. Kesziben (Tót) ugyanakkor római katolikus templom állott, 172 házzal, amelyekben 1413 lakost jegyeztek fel (zömmel katolikusok, 13 protestáns és 19 izraelita). - Felső Nyéken katolikus filiális templom, kálvinista imaház, 169 ház és 1250 lakos szerepel L. Nagy feljegyzéseiben (zömmel protestánsok, de volt 362 katolikus és 19 izraelita is). Sajnos, az Egyed-féle felmérés ezekből a községekből is hiányzik. A „hadiút" azonban folytatódott és ismét két mezőváros került fel a településtáblázatba: Ozora és Simontornya. Már 1786-ban mindkettő oppidum volt. Ozorán 410 házban 2350 lelket jegyeztek fel, s kétszerannyi volt ott az „idegen "mint a távollevő. Döbröntepuszta tartozott hozzá 1 házzal és 3 lakossal. Simon Tornya (ezzel a névírással!) mezővárosban 257 házat jegyeztek fel 1786-ban, amelyekben 1446-an laktak. Itt is több volt az idegen mint a távollevő, de az eltérés közöttük mindössze 21 fő volt (40 fő volt távol, 61 volt az idegen). Vályi lexikona szerint Ozora magyar mezőváros, amelynek földesura herceg Esterházy volt, szép kastéllyal, katolikus lakosokkal. Mezőkomárom és Simontornya között feküdt, vagyis ez volt a Tolna megyéből kilépő út utolsó állomása. Termékeny határát jegyzi fel a lexikon és Jeles vagyonynyait", amelyek között a szőlő is szerepel. Simontornyánál a régi várat említi Vályi, amely alatt fekszik a mezőváros. Földesura gróf Limburg Styrum, lakosai „külömbfélék". A Sió és a Sár vizének összefolyásánál fekszik. Ferences atyák klastroma van területén. Termékeny földje, jeles borai vannak. A Duna vizétől mintegy 3 órányira fekszik és így „vagyonnyaikat jól el adhattyák".

81 A postalexikon Ozora városánál kiemeli, hogy közel van a Sió folyóhoz, plébániatemploma és papja van, továbbá egy kiváló méntelep (Pferde-Stutterei), közel Döbröntepusztához, Veszprém megye határa felé. Tolna 24 órányira van tőle. - Simontornya viszont - e lexikon szerint - a királyi fiskushoz tartozó mezőváros, ahonnan a járás nevét kapta. Saját plébániája és temploma van, ferences kolostora és a közeli szőlőhegye nyer még említést. Háromórányira van Pakstól, és közel van hozzá a Veszprém megyei Cece is.

82 A hadmérnök táblázatos kimutatásában Ozora mezővárosban 500-500 ház és istálló szerepel. Tízezer embert és 2000 lovat tartott ebben a mezővárosban elhelyezhetőnek. A mezőváros állatállománya ekkor - becslése szerint - 1000 ló és 1500 igás állat volt. 81 Vályi i. m. II. köt. 730. o. - uo. ÜL köt. 261. o. 82 Crusius i. m. IV. köt. 130., 499. o. 237