Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209
L. Nagy művében Duss helyesírással, faluként szerepel, amelyben 52 ház áll, 417 katolikus és 1 protestáns lakos élt az 1820-as években. Adatai az Egyed-féle felmérés anyagából - sajnálatosan - kimaradtak. A következő falu Tsibrák, vagyis Csibrák. II. József idején 102 házzal és 601 lakossal jegyezték fel, a népszámlálás idején 16-an voltak távol, s csak 3 volt az idegen. Vályi Csibrákot „tót" falunak mondja Tolna megyében, amelynek földesura Jeszenszky volt, lakosai katolikusok. Mucsinak volt fíliája. „Minden javai vannak"'- írja, de mivel szántóföldjeinek egy része homokos, ezért a II. osztályba tartozik. 52 A postalexikon csak annyit jegyez fel róla, hogy Hőgyész mellett fekvő Jeszenszky-birtok, amely 4 órányira van Tolnától. 53 A hadmérnök feljegyzése a házak számát 50-nek jelzi, feleannyinak mint amennyi II. József idején volt. Ezt érdemes lenne megvizsgálni. Harminchat ló, 45 igavonó és - első feljegyzett ilyen természetű adat Tolna megyében -: a határban 300 juhot tüntetett fel. L. Nagy művében 87 házat, katolikus filiális templomot és 619 római katolikus lakost tüntetett fel ebben a faluban. Sajnos, e községről is hiányoznak az Egyed-féle felmérés adatai, azok vagy nem készültek el vagy elkallódtak. A Pesthy Frigyes-féle gyűjtés adattára azonban - szerencsére - megőrzött annyit a helyi hagyományokból, hogy a Jeszenszky-uradalomhoz tartozó Csibrákot németek szállták meg, a földesúr telepítette be őket. A határ dűlőnevei is ezt bizonyítják. 54 Vályi információja a „tót lakosságról" tehát valószínűleg téves volt. A következő, e hadiút mellett fekvő település Kurd falu volt. II. József idején 96 házzal és 714 lakossal írták össze. Vályi lexikonában magyar falunak mondja. Herceg Esterházy birtoka. Lakosai katolikusok, határa termékeny, „külömbféle szép javain kívül bora is terem. " 55 A postalexikonban ugyancsak Esterházy birtokként helyi káplánsággal és szép szőlőhegyekkel rendelkező faluként szerepel. Döbrököz mellett fekszik, Tolnától két napi utazásnyira! 56 A hadmérnök listáján 50 házzal, 40 lóval és 50 igavonóval szerepel. Az átjárás szoros, de mindenkor jó. Dominál. A mérnök házszámbecslése nem tűnik reálisnak, hiszen L. Nagy művében 140 házat említ Kurd faluban, római katolikus templomot és 1075 róm. kat. és 9 izraelita lakost! Sajnos, Kurd is hiányzik az Egyed-féle felmérés anyagából! Az út menti falvakat a hadmérnök listáján egy mezőváros követi: Döbrököz. Ez 1786-ban már oppidum, 244 házban 1843 lakost jegyeztek fel. Két 52 Vályi i. m. I. köt. 421. o. 53 Crusius i. m. I. köt. 435-436. o. 54 Gaál Attila-Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. In: A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve. II-III. 1971-72. Szekszárd, 1971-72. 306. o. 55 Vályi i. m. II. köt. 468. o. 56 Crusius i. m. III. köt. 272. o. 229
