Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209
puszta tartozott hozzá. Csurgó és Szarvasd, amelyeken összesen 9 házban, 59 lakost jegyeztek fel. Vályi magyar mezővárosnak említi, földesura herceg Esterházy, lakosai katolikusok. Pakstól „harmadmértföldnyire"'feküdt, határa termékeny, dohánya „nevezetes", nagy legelője és egyéb „vagyonnyai" is vannak. Első osztályba tartozik. 57 A postalexikon népes magyar mezővárosnak említi, róm. katolikus plébániatemplommal és egy régi kastély romjaival. Közel van a Kapós folyóhoz, két puszta között, 48 órányira Tolna mezővárostól! 58 A hadmérnök e mezőváros esetében - úgy tűnik - valós adatokat közölt, sőt, valószínűleg a pusztákkal együtt számítva, túl magasnak tűnik a házak - általa becsült - száma. Az Ortschafts-Tabelle anyagában 333 ház, 200 ló, 300 igavonó és 2000 juh szerepel. Az áthaladás nyitott, de télen a forgalom megakad („bleibt man stecken " - írja röviden és velősen). L. Nagy 276 házat, 1969 katolikus, 8 protestáns és 17 izraelita, vagyis összesen 1994 lakost tartott nyilván hg. Esterházy Miklós oppidumában, ahol róm. katolikus templomot is feljegyeztek. Az Egyed-féle összeírásból - sajnos - ennek a mezővárosnak az adatai is hiányoznak. A következő település a hadmérnök leírása szerint Jováncsa, de a 18-19. század fordulóján készült térképen ez a település: Gyula vagy Jováncza néven szerepel. II. József idején egy pusztával (Birod), Gyula község névenjegyezték fel ezt a települést, amelyben akkor 217 házban 1877 lakos élt. (A pusztán 6 házban 32-en laktak.) Vályi lexikonában két néven jegyezték be: Gyula Jovántsa. Népes magyar falunak írják, hg. Esterházy a földesura, katolikus lakosai vannak. A simontornyai járásban fekszik, határa gazdag, első osztálybeli. 59 A postalexikon Gyula-Iváncsa néven a dombóvári járásban említi e „gazdag népességű", anyatemplommal ellátott falut, amely nem messze fekszik Dolmand (sic!) pusztától és 24-36 órányira Szekszárdtól. 60 A hadmérnök feltűnően kevés házszámmal jegyzi fel, 60 házat talált, 80 lovat, 130 igavonót és 5 ezer juhot írt be a táblázatba a falu állatállományaként. A hadmérnök nyitottnak és jónak jelzi a falun való áthaladást. Dominál. A falu gazdálkodását érdemes lenne közelebbről megvizsgálni, hiszen határában nagy juhászat lehetett. Gyula Jováncsa falunál L. Nagy róm. katolikus templomot említ és 264 házat. A lakosság száma: 2196 katolikus, 17 protestáns és 4 izraelita, összesen 2217 fő. Sajnos, az Egyed-féle kérdésekre adott válasz ebben a településben hiányzik, s így ebben a faluban is inkább kérdéseket állít elénk a hadmérnöki jelentés adatsora, mintsem választ adna nyitott, gazdaságtörténeti problémákra. "Vályi i.m.I. köt. 516.0. 58 Crusius i. m. II. köt. 60. o. 59 Vályi i. m. I. köt. 126. o. 60 Crusius i. m. ni. köt. 341. o. 230