Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

1106 főnek mondják, s ez alig tér el Nagy adataitól. Más helyen említik, hogy 1 zsidó és 12 cigány él még a faluban. A határban ekkor a fő termény a krumpli volt, s kiemelik, hogy a lakosok állatai között birkák is vannak, tehát juhtenyésztés is volt. - A falu két hosszan elnyúló hegy között fekszik, tágas völgyben, amint erről a hadmérnök is a maga tömör fogalmazásában megemlékezett („ist dominierend"), de pl. ajuhokrol akkor egy szó sem esett. Alsó-Nána nagy népessége 1829-ben három utcában lakott.

46 Az út mentén fekvő következő település, amely az Ortschafts-Tabelleben helyet kapott: Szálka volt. Ez a falu 1786-ban 115 házból állott, amelyekben 708 lakost jegyeztek fel. Vályi „elegyes falunak" nevezte, amelynek földesura gróf Batthyány volt. Lakosait katolikus és görögkeleti vallásúaknak mondja. A falu Grábócznak volt a leány egyháza. Gazdagon termő határát és jeles javait említi.

47 A postalexikon a már említett földesúr mellett római katolikus templomáról tesz említést. Hatórányira feküdt Szekszárdtól, Mőcsény és Grábóc között.

48 A hadmérnök 130 házat jegyzett fel és 200 ló, 400 ökör állatállományról emlékezett meg. Az áthaladást nyitottnak jegyzi, de ugyanakkor keskenynek („schmal"), s ezért rossz. Mindamellett dominál, áttekinthető. L. Nagy kiemeli művében a katolikus filiális templomot, vagyis nem plébániás hely akkor, és a görögkeleti templomát is. 192 háza és 1669 lakosa népes településnek mutatja (938 katolikus mellett 725 görögkeleti és 6 protestáns élt ekkor a faluban). 1829-ben a község jegyzője 181 házat említ és 1192 lakost, akik katolikus németek voltak (880 fő), de másutt megjegyzi, hogy 13 zsidó is él a községben egy házban. - A település két nagy hegység közötti völgyben feküdt.

49 A hadiút mentén fekvő következő településként a hadmérnök Dus falut jegyzi fel. Ez a község II. József népszámlálása idején 43 házból állott, amelyben 303-an laktak. Vályi gróf Apponyi falujaként, Hőgyész szomszédságában fekvőnek említi, amelynek filiája. Lakosai katolikusok. Földjeinek egy része homokos, ezért a határ II. osztályba tartozik.

50 A postalexikon a hőgyészi uradalomhoz tartozónak mondja (köztudott, hogy az Apponyi-birtok volt), homokos talajjal. Négyórányira van Tolnától.

51 A hadmérnök 40 házat, 24 lovat és 40 igavonót jegyzett fel a településtáblázatban, megemlítve, hogy az áthaladás nyitott, széles és mindig jó. Dominál, vagyis a magaslatról áttekinthető. 46 Egyed... m. 37-39. o. 47 Vályi Lm. III. köt. 308. o. 48 Crusius i. m. IV. köt. 573. o. 49 Egyed... 216-218. o. 50 Vályi i.m. I. köt. 537. o. 51 Crusius i. m. II. köt. 107. o. 228