Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Vályi lexikona szerint „magyar, elegyes mezőváros", földesura báró Rudnyánszky és „több uraságok". Lakosai katolikusok és reformátusok, az országútban fekszik, Tolnától két mérföldnyire. Régen is virágzó hely volt, a törökök erősséget emeltek itt. Az uraság lakóhelyén kívül postaállomás van e mezővárosban. A Duna mentében fekszik, ezért jó lehetősége van az eladásra, vagyis kereskedelmi szerepe már a 18-19. század fordulóján kiemelkedő volt. Kevés erdeje, de tágas rétje és legelője volt a határban. Első osztályba sorolták.

31 A postalexikon kiemeli, hogy uradalmi és mezőváros egyben, ahol három felekezetnek van temploma: római katolikus, református templom és zsinagóga. Tolna és Földvár között postaváltó állomás, közel a Dunához, két puszta között. Postaállomás van.

32 A hadmérnök ennek a mezővárosnak a házai számát 1200-ra becsülte, ami 350-nel több, mint II. József idején volt. Két helyen is feltüntették a helységtáblázatokban és az egyik helyen az istállók számát is feljegyezték, s ezt 1000-nek írták. Az állatállomány 2000 ló és 2500 igavonó. Mindezek a magas adatok kiemelik Paks gazdasági erejét a környezetéből. A főút mellett fekő települések közt Paks jelenti a kivételt, amennyiben nem körüljárható, hiszen szorosan a Duna mellett fekszik. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Pakson több magas és szilárd anyagból készült épület van, amely részint kórházzá, részint katonai raktárrá alakítható át. L. Nagy munkája Pakson csak a postahivatalt és 4 felekezet templomát említi (mindkét protestáns felekezetnek külön temploma volt már akkor). Ekkor 919 ház és 7292 lakos volt ebben a mezővárosban. A lakosok nagyobb része (4239 fő) volt katolikus, 7 lutheránus, 2407 kálvinista és 639 izraelita alkotta a népességet. Figyelemre méltó adatokat közöl Paksról annak bírája és tanácsa 1829ben. Eszerint ebben az oppidumban - az urak és nemesek házával együtt 1327 ház állott ekkor. Lakosainak száma 3840 katolikus, 1350 lutheránus, 900 református és 283 izraelita volt, vagyis 6373, jóval magasabb mint amennyinek Nagy műve állítja. Négy országos vásár tartására volt joga. Erdeje naponként fogyott és szőleje sem volt sok; 20 utca alkotta. Volt benne posta, patika, sóáru és két rév. Nem szerencsés fekvésű hely - írták -, tűz, jég és a Duna áradása gyakran dönti nyomorba lakóit.

33 Északi irányban az utolsó postaállomás ebben a megyében a Duna mellett fekvő Földvár volt. Ez az oppidum már 1786-ban igen népes volt, házainak száma 1052, magasan túlszárnyalta ekkor a Tolna megyei összes mezőváros népességszámát. Tényleges népessége 5839 fő volt, s 56 fővel élt benne több idegen mint távollevő. Két puszta tartozott határához (Kér és Kömlőd), amelyekben 213 házban 821 főnyi népesség élt, egy népes falu lélekszáma volt ez! 31 Vályi i. m. III. köt. 6. o. 32 Crusius i. m. IV. köt. 135. o. 33 Egyed... 202-205. o. 223