Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

nedves időben alig használható, sőt egy része - az esőtől - teljesen használ­hatatlanná válik. A negyedik „kerület" általános leírása szerint itt az egész hegység­nek déli lejtése van, Pécstől Pusztafalu felé tart a postaút. A Dorog pataktól a Kapós és a Sárvíz közötti terület a laposhegységek közé sorolható (ma dombságnak mondanánk). A terület egynegyedét akkor magas törzsű fákból álló erdők borították. A talaj homokos agyag, a Kapós folyó felé eső rész lejtős, homokos, de egyes helyeken, főként a hátakon kavicsos, köve­cses volt. Az utak délről vezetnek, s van közöttük néhány lóval és járművel is jár­ható út. Ezek a gyalogosok számára is használható utak, ha - teszi hozzá a mérnök - a vidéket ismerő emberek vezetik őket. Kevésbé nehéz az utolsó útszakasz, ahol a talaj nem okoz különösebb nehézséget. E hegyvidék jelentősebb útjai közül az első kettő csupán Baranya és So­mogy megyék területét érinti. A második, Pécsről - Cserdin és a Szabacsi kocsmán át - Kaposvárra vivő útból ágazik le a Tolna megyei Dombóvárra. A 4. út ugyancsak Pécsről, de Széken (mai Magyarszék) át vezet Dombóvár­ra. 5. Ebből az útból Vásárosnál ágazik le Döbröközön át, Kurd, Tsibrák mentén egy út, amely Simontornyára vezet. Ez az út Döbrököz és Kurd kö­zött a Kapós folyó bal partján halad. A 6. út Pécset köti össze - Bonyhádon, Kölesden át, a Sárvíz jobb partján haladóan - Simontornyával. A 7. út Tolna megyei útnak számít. Bonyhádról a szekszárdi vámházig (zum Szexarder Mauthhaus), majd a Sárvíz mellett Kölesdre vezet. 8. Mo­hácsról Szekszárdra tartó postaút. A hadmérnök megjegyzi, hogy ezek az utak hosszabb távolságokat hidalnak át, de mellettük vannak községeket egymással összekötő utak, továbbá hegyeken átvezető utak is, amelyek fel-felváltják egymás, közönsé­ges ország- és földutak („ordinaire Land- und Feldwege"). Felsorol né­hány kisebb távolságot összekötő utat, de ezek mindegyike Baranya megyé­ben van. Az itt említett utak természetes talajon haladnak, többségük homokos, egy kis területen homokos és agyagos, s ez nedves időben nehezen járható, rossz időjárás esetén használhatatlan. Az ötödik tájegység nagyrészt Baranya megye útjait foglalja magába, de a 10, névszerint felsorolt utak között találjuk Tolna megye egyik legfonto­sabb közútját. Az 1. sz. Pécsről Eszékre vezető postaútból ágazik ki, az a 4. számúnak jelzett útvonal, amely Pusztafalutól Bátaszék, Báta, majd Szekcső és Mohács felé halad. Természetes talajú útnak minősíti ezt. A tájegység egyike a leglakot­tabb területeknek, s bár ez az anyag itt nem tartalmazza, de másutt igen, hogy nagyrészt betelepültek lakták ezt a területet. A katonai értékeit tekintve a harmadmérnökök a Pécsről Dombóvárra vezető, továbbá a Bonyhád és a Bátaszéken át a Dunához vezető utak fontos­ságát emelik ki, ezek adják meg az összeköttetés lehetőségét Budával és Ko­215

Next

/
Oldalképek
Tartalom