Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

marommal. Stratégiai szempontból a simontornyai belső területet említi jól védhető helyként, amelyet a mocsaras Kapós és Sárvíz vesz körül.

13 Bizony, ez az összegzés a nagy útvonalakról, azok használhatóságáról kevés pozitívumot mond. De így volt-e valójában? A részletek többet elárulnak a területen lakók életéről, de felvetnek olyan ,/ehérfoltokat" is, problematikus, ismeretlen, de történetileg fontos részletkérdéseket, amelyeknek feltárása további kutatást, vizsgálatokat kíván. Az utak mellett fekvő települések A katonai felmérések legértékesebb része mindig is a helységek mélységéig lehatoló adatközlés volt. Ez történhetett nyíltan, mint II. József népességösszeírása, vagy titokban, mint ahogyan - véleményem szerint - a II. katonai felmérés idején, becsléssel készülhetett. De ez esetben a becslés is sokat mond, hiszen a népesség és az állatok, továbbá a házak és az istállók száma nem volt eltitkolható, ezeket megközelítően pontosan mérhette fel minden, a helyszínen tartózkodó szakember. A hadmérnökök pedig azok voltak. Az áttekintés megkönnyítése érdekében mellékelünk néhány olyan helységtáblázatot, amelynek gerincét a hadmérnökök adatfelvétele képezi, de ott van előttük a II. József idején készült ház- és népességszám, és mögöttük az 1828-ban, az egyházi anyakönyvek alapján készült ház- és lakosságszám pontos adatsora. S ezt még kiegészítettük - ahol erre lehetőség nyílt az Egyed-féle leírásban közölt ház- és népességadatokkal. Ahol ez az összeírástípus hiányzott, a község nem jelentett adatot, ott a táblázatban azt H (hiányzik) jellel tüntettük fel. - Az útirány miatt, ahol az a forrásban szerepelt, ott feltüntettük a megyébe történő belépés helyét adatok nélkül, de a megye feltüntetésével és ugyanígy jártunk el a megye elhagyásaként szereplő első, más megyebeli település esetében (lásd I. táblázat A, B, C).

14 Minden megyének legfontosabb útvonala a postaút volt. Ezek voltak a legkiépítettebb és rendszeresen karbantartott útvonalak, amelyeknek nagy szerep jutott a békében és a háborúban egyaránt. Rendszeres javításuk, ellenőrzésük fontos állami és megyei feladat volt. Ha Tolna megye postaútjait feltüntető térképre tekintünk (1. ábra), azonnal szemünkbe tűnik, hogy az csupán a megyének Duna melletti részén haladt, a régi római út volt a nyomvonala a 19. század elején. Ez azonban az akkori földrajzi viszonyok között természetes volt, hiszen Dél-Dunántúl térképére tekintve (2. ábra) láthatjuk, hogy hasonló volt a helyzet Somogy megyében is. Ez utóbbi megyében, amely sokkal nagyobb volt mint Tolna megye, ugyancsak a határokon vezetett a viszonylag biztonságosabb postaút, 13 Uo. 80. p-tól86p-ig. 14 A közlekedésben a megye folyói is jelentős szerepet játszottak. Ld. a 10. jegyzetben szereplő kéziratot. 216