Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

A várban csak öt ház van... A várnak északi részétől a Dunafolyoig menve, egy ágyúlövésnyi távolságon sík rét van, melynek környéke termékeny föld, némely helyein nádasok vannak. Kölvárosa. Ez a város a vár felé hajló dombonfekszik s ötszáz deszkatetejű alacsony házból áll. A bég palotája azonban elég magas, derék palota. A vár kapuja előtt, az árkon túl egy kicsiny, sötét fürdője, efürdő utján túl pedig egy cseréppel fedett fogadója van,... népe határszéli bosnyákokból áll s különösen barátságos emberek. E külváros mögött levő halmokon és hegyeken mind rózsaligetes szőlők, kertek és folyóvizek vannak; levegője, vize és vára kellemes. Jeni-Palánka. Oszmánli építkezés. Az 1004. évben (1596-ban) Eger meghódítója, Mohammed khán a háborúba menetelkor a Sárvíz folyón levő húsz ívűfahídnak megőrzése miatt építette ezt a várat... Kicsipalánka, melyben egy dsámi, tíz ház és tíz sáhi ágyú van, hídja felhúzható. Parancsnoka, száz katonája mind a szegzárdi katonasággal kapj a fizetését. A vár előtt néhány ház, néhány bolt van. Csupán egy kis fogadója, néhány kertecskéje, halfogó hálócskája van;... E hídon átvitt minden bor után vámot vesznek, másféle tárgyak után semmit sem vesznek. Jeni várát elhagyván, 4 óra alatt Tolna palánkára mentünk. A Duna folyó partján álló rendezett palánka. Benne Szulejmán khán dsámija és húsz deszkatetejű ház van; közepén egy négyszögű, kőépítésű, magas toronyban néhány sáhi ágyú; hadiszertára teljes és tökéletes, parancsnok agája és várnépe készenlétben állnak. Kívül egy virágzó, díszes külvárosa van, összesen nyolcvan házzal, melyek mind a Duna partján fekvő keresztény házak. Innét öt óráig északfelé menve Paks palánkára értünk. A régi keresztények idejében virágzó volt. Mivel elpusztult, azért a 936. (1529-ik) évben Szulejmán khán parancsára újra felépítették. A Duna partján egy halom tövében hármas, erős és szilárd palánka. Benne Szulejmán khánnakegy kolostorból átalakított dsámija, ötven deszkatetejű ház, hadiszertár és ágyúműhely van. - Külvárosa. Ez a város egyszerű sorompó és palánka. Két kapuja van, melyek a főútra esnek s az egyik kapun bemegyünk, a másikon ki; összesen kétszáz deszkazsindellyelfedett, szegényes, nyomorult viskója van. Egy keramittal fedett szép dsámija van, az építője ismeretlen. Egy nagy fogadója s afogadohoz közel egészséges vizű kútja van. E helyen mintegy ötven bolt is van. Földvár vára. Lajos magyar király építtette. Azután a 936. (1529-ik) évben Szulejmán khán elfoglalta és fejlődötté tette.... Ennek vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb palánka nincs... A vár négyszögletén levő igen erős tornyokban sáhi és sárbuzán ágyúk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakított Szulejmán khán dsámi van. -Négyszögletű, csupán tömésfal kerítésű város, melynek kerülete húszezer lépés. Erős toronybástyákkal s igen mély és meredek árokkal ellátott két deszkakapuja van, mindegyik kettős szárnyú kapu. Mindegyik kapu fölött deszkabástyájú és készenlétben álló ágyúkkal ellátott tornyok vannak... Van összesen kétszáz laposfedelű, alacsony háza, továbbá kertjei, egészséges vizű kútjai és egy dsámija, mely azelőtt művészi temp201