Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

na megye déli részének falvai pedig részben a szekszárdi, részben a szászi nahie igazgatása alá kerülnek. A török igazgatás egyik központja tehát a Győrétől néhány kilométerre eső szászi várban volt. A korabeli adókönyvek, a defterek a szászi nahie 1554. évi összeírásakor 188 adózó falu vagy város nevét örökítették meg. így többek között: Szász város, Szentmária falva, Császta, Csilkó, Nagymányok, Kismányok, Nádasd, Széplak város, Berekal, Liget, Ófalu, Szamáros, Újfalu, Örh, Máza, Hidas, Mórocfalu, Majos, Váralja, Ösztör, Iván, Grábóc, Gyapas, Nagymőcsény, Kürtös, Apáti, Keresztő, Mucsi, Csefő, Bokordi, Kishertelend, Petrőc, Tófű, Cél, Újfalu, Szárász, Mórágy, Szentdemeter, Filipszerdahel, Bonyhán, Várasd, Berzsen, Zsibrik, Apar, Egregy, Alsóizmén, Berek, Kovácsi, Balota, Felsőzávod, Márokfalu, Mucsfalu, Kisvejke, Tevel, Harc, Csókafő, Lengyel és Györe.

44 A defterek rendre felsorolják az adózó családfőket. Az 1554. évi török defter szerint az adózó györei családfők a következők: Magas Ferenc, Kis Máti, Szélös Mihál, Bolgár Imre, Kokas Tomás, Tar Benedik, Imre Mátiás, Lukács Pétre, Csordás Fábián, Kalásznó Lukács, Benedik Simon, Timár Mihál, Markó Gergel, Mónár György, Márton Bálind, Kis Benedik, azaz 16 család. Az 1565. és 1582. évi defterekben Győrét hiába keressük! 1564-ben még megvolt, ekkor Szászt és Győrét együtt jegyezték fel. Szászvár és környékéről Györe, Császta, Váralja, Alapsa és Tekerés ugyanis a mindenkori budai pasa hász-birtokává lettek!

45 A györei családneveket összevetve a százötven-kétszáz évvel későbbiekkel, három egyezőt találunk. A Kakas, Lukács és Kis családokról tehető fel, hogy mint a falu régi lakói térnek vissza az 1700-as évek első évtizedeiben. Annál is inkább, mivel az egész szászi nahiéban mindössze két Kakas-családot adóztatnak meg a törökök, ebből az egyik györei, a másik mázai! Másutt ilyen nevű nincs. Jobbágyok voltak-e, vagy nemesek? Kakas nevű nemes családokat ugyanis az 1400-as években Alsó-Hazugdon, Hencsén, Hertelenden, Ibafán és Kassádon is ismernek a baranyai oklevelek.

46 A deftereket közzétevő Káldy-Nagy Gyula az 1552., 1565. és az 1582. évi családnevek összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hódoltsági népesség állandó és erős mozgásban volt. Egyes családok hol itt, hol ott kerültek összeírásra. Érdemes lehet az 1700-as évek első harmadában györei44 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1960. A szászi nahie falvait lásd: 48-65. p. 45 Uo., 65. p. - Amikor 1695-ben és 1696-ban a pécsi provizorátus faluösszeírásokat készít, Győrénél a török időkre vonatkozóan a következőket jegyzik fel: „ Törökföldesuruk a budai vezír volt, akinek mindenféle gabonából és borból tizedet szolgáltattak, egy méhkas után 4 dénár járt neki, a sertések után hasonlóképpen. Török adóban Kanizsára 14forintot fizettek, minden ház Szt. György és Szt. Márton napján 5ft, 50 dénárt, mást nem." „Keresztény földesuruknak évente 2ft, 50 dénárt adóztak... Törökföldesuruknak évi 9ft adót szolgáltattak... "Lásd: TimárGyörgy: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695,1696). In: Szita László szerkóBaranyai Helytörténetírás, 1982. Pécs, 1983.47-104. p. Győréről: 72-73. p. Adóztak a török császár felé is. A török defterekben szereplő györei családneveket lásd: Káldy-Nagy Gyula; i. m. 1960.65. p. 46 Káldy-Nagy Gyula: i. m. 1960.50. és 65. p. Összevetve Csánki Dezső: i. m. 1897. II. kötet, 549. p. 14