Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

ként feltűnő családokat nagyobb területen, a szászi nahie 189 adózó falujának névanyagában keresnünk! A ritkábban előforduló nevek esetében feltehető az azonosság, a gyakori nevek (mint Kis, Nagy, Tóth stb.) felhasználása nem lehetséges, mert ezek szinte mindenütt előfordulnak. Az 1554-ben adózó 189 falu közül egyedül Egregyen van Sáfrán família: Sáfrán Filip családja. Egyetlen Vércse családnév van, Vércse Mihályék Kerekligeten, a mai Liget faluban. Csomá-kat találunk Bodolyán, azaz a mai Bodolyabér elődjén, továbbá Széken, mely a mai Magyarszék. - A „Csorna" név egyébként az ugyancsak pécsi püspökséghez tartozó Csorna falura is utalhat. Kovácsok számos helyen vannak, közülük az egregyi és nádasdi Kovács Imréék leszármazottjai jöhetnek számításba. Győrén kívül Lukács-okat találunk még Szakadáton, Kalaznón, a cikói Ótemplom körül fekvő Széplak városában.

47 Ugyanitt „Bodin"-ok, Nagyágon pedig „Bodon"-ok. A „bodony" egyébként fatörzsből készült tárolóedénytjelent, s a számos Bodony falunév az eredet meghatározását ezúttal bizonytalanná teszi.

48 Egyes nevek pedig - mint a Tóth, Kovács - igen nagy számmal szerepelnek a környéken. Említettük korábban, hogy Tolna és Baranya közös igazgatása Szigetvár várába menekült. Vártartományt szerveztek, melynek élén a főkapitány állt. A középkori Tolna nemesi vármegye utolsó adatai között tartják számon az 1564. évi iratokat, ítéletleveleket, hiszen Szigetvár 1566-ban török kézre került. Ezek az iratok az utolsó, magyar kéztől származó írások a hódoltságban. Vidékünkről az 1559. és az 1564. évi regesztrumok sorolják fel a pécsi püspökséghez, pécsi káptalanhoz tartozó falvakat. Az adózó népességet „portádban adják meg, mely mintegy 15 főnyi lélekszámot magába foglaló adóegységet jelent. 1559-ben a következő vidékünkön lévő helyeket találjuk: Szász és Györe együtt 12 porta, Mányok 12 porta, Máza és Váralja együtt 9 porta, Eszter 4 porta, Citto 4 porta, stb.

49 Az 1564. évi regesztrum valamivel több adózó falut jelez, így: Mányok 12, Berekallya 7, Száz 7, Citto 6, Papd 5, Széplak 5, Máza 4, Szent Mária 3, Eszter 2, Várallya 2 porta.

50 Utóbbiak között tehát nincs ott Györe. Van viszont ugyanezen évből egy dikális összeírás, melyben ott találjuk. Az összeírásból most hat helyet emelünk ki: Mányok 11 és fél porta, a pécsi préposté és Gábor diáké; Szász 7 porta, a pécsi püspöké; Máza 2 porta, a pécsi püspöké; Várallya 2 porta, a szigetvári várhoz tartozik, Györe 2 porta, a pécsi püspöké; Izmény 2 porta, Szekcsői Mátéé. A királyi hadisegély számbavételi jegyzékében pedig Száz (Szászvár) 7, Máza 3 1/2, Chyazta 1 1/2, Gywre 3 1/2 porta.

51 47 Káldy-Nagy Gyula i. m. szászi nahie családnév anyagának elemzése alapján. 48 Új Magyar Tájszótár, I. kötet. Akadémiai, Bp. 1979. 577-578. p. 49 Vass Előd: i. m. 1978. 107. p. 50 Uo., 139. p. 51 Uo., 149-151. p. - A hadisegély jegyzékre nézve lásd: Tímár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai, 1546-1565. Baranya török kori forrásai, I. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1989. 365. és 373. p. 15