Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

az önállóvá vált egyházközségi curatoriumba.

34 Az első lelkész Bene József volt, aki a híres lutheránus lelkészi családból származó Szeniczei Bárány AnnátvettQ feleségül.

35 Az ő lelkészkedése alatt épült fel a templom, bár felszentelése előtt 1788-ban már Ráckozárra távozott, s Apátiban 1788-ban a közvetlen Németországból érkezett Ulrich Johann Immánuel Tonsor tölti be pár hónapig a lelkészi állást. Itt működik hasonló rövid ideig Michael Murmann, s ő is távozik 1788-ban Ráckozárra. Szeniczei Bárány Gábort azután hosszabb időre a parochia élén látjuk, s mellette működött a nagy lélekszámú gyülekezetben helyettes lelkészként GeorgLagler, majd Kari Schneider, akikről azonban közelebbi adatokat nem sikerült találni. 1783-ban az önálló gyülekezet megalapítása, 1789-ben elkészült és felszentelt templom, egy fejlődési szakasz befejezése. A település monográfusa kitűnően jellemezte ennek a fordulatnak a település életében bekövetkezett jelentőségét: „...vallási funkcóján túl is óriási a jelentősége: teljessé teszi a település arculatát, növeli a falu tekintélyét, és a szoros egymáshoz tartozás élményét adja minden ünnepnapon. Az idegenből ideszakadt, különböző csoportokból összefont közösség valóban otthonra talált.."

36 Bikács A faluról eléggé ellentmondó adatokat tartalmaznak a 19. századi lexikonok és a szakirodalom.

1 A pontatlanság mellett az adatszegénység a továb34 Bene József 1763. mácius 9-én született a Felvidéken Bélán (később Szepesbéla). Atyja aranyműves és a kincstári malmok inspektora, nemesember volt. Tanulmányait Lőcsén, Késmárkon, Pozsonyban végezte. Apáthiba érkezése előttPerlaky Gáborpüspök avatta lelkésszé 1783. október l-jén, Nemesdömölkön. Lásd rávonatkozóan MEEL. Bp. V. 109. d. 97-98. p. Uo. Matr. Ord. 1.931. (GVKL. LX. k. kéziratok, jegyzetek. 149-150. p.) 35 MOL Mikrofilmtár Egyházi anyakönyvek. Tolna megyei lut. egyh. községek ak. Tormás esk. ak. 1788. szeptember 8. 36 Kolta... 20. p. 1

A14. században már a Simontornya körül virágzó uradalomhoz tartozott. (Csánki i. m: Dl. k. 418. p.) Korabinszky szerint német falu, „pusztaiparasztok", akik Mosony megyéből költöztek ide. Földesuruk Daroczy. Korabinszky: Geogr. hist. Lexikon. 56. p. 1786.) Vályi Magyarország leírása c. művében: „Elegyes magyar és németfalu... Birtokosa Munpach uraság. Lakosai katolikusok. Kajdacs filiája." (Vályi i. m.: 212-13. p.) Ludovicus Nagy már pontosabb adatokat közöl: eszerint evangélikus egyház és lelkészség van Bikátson. 2. rk. és 732 protestáns lakosa van. (L. Nagy: I. k. 388. p.) Tiele 1833-ban kiadott munkájában német evangélikus falunak tartja, amely Kajdacs leányegyháza. 734 főleg lutheránus lakosa van. (Thiele: Königr. Ungarn. 245. p.) Fényes E.: Magyaro. mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. I. k. 312. p. szerint „magyar-németfalu 36 katolikus és 720 ágostai, evangélikus anyaeklézsiával. "Uo. az 1851-ben kiadott munkájában 830 evangélikus és 36 katolikust említ, magyar-német lakosú falunak tartja. (Fényes E.: Magyarország geográfiai szótára. I. k. 132. p.) Pesthy Frigyes sem sokkal többet tud: „...Hajdan Bikács puszta név alatt volt ismeretes, mely a paksi közbirtokosságnak volt tulajdona. Ez a helység 129 év óta (1736. - Szita L.) neveztetik községnek. A község lakói Mosón megyének az ún. Hansági részéből származnak és németajkúak..." (GaálA. - Kőhegyi M.: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. 302-303. p. (Továbbiakban: Gaál...) Pálfy József, im. 57. p. Bikácsról a következőket írja: „Nyelve német. Keletkezett 1736-ban. (Ti. az evangélikus egyházközsége. - Szita L.) anyává lett 1784-ben... Osszlélekszáma 1052, mind németek és lutheránusok. 1849-ben Augusz Antal által készített megyei összeírás szerint Bikácson 989 német lakos élt, valamennyi evangélikus, a magyarok katolikusok és néhány lutheránus. (MOL Augusz A. Tolnai Ker. Főbiztos ir. 1849-53. /D. 68/ 5. cs. 1850/130. sz.) A Birodalmi Postalexikon a század legvégén evangélikus imaházzal jellemzi a paksi uradalomhoz tartozó német települést. 47