Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

bi jellemzőjük. Weidlein, Schillingre hivatkozva,

2 a telepítés időpontját tévesen állapította meg. Szerinte Bikács 1736-ban kapta német lakosságát a Rudnyánszky-Daróczy családok révén Nyugat-Magyarországról a Fertő vidékről, Mosón megyéből. Ezek is „Heidebauerek", kiknek nyelvjárása azonos a györkönyiekével. Weidlein is, mint sok más szerző, összetévesztette az egyházközségek megalapítását a faluba telepítés időpontjával. A többi megállapítása helytálló. Tomka helyesen határozta meg, hogy Mosony megyéből 1725-ben érkeztek a német és magyar lutheránusok Bi kacsra, akiket a Rudnyánszky család telepített le.

3

1742-ben készült „Tolnában és környékén lévő evangélikus közösségek helyzetéről" c. leírás,

4 amelyben Bikács német község „alakulását" 1723-ra datálják. Egyed Antal

5 újabb telepítési dátumot állapít meg kijelentve, hogy „...Ezen helységek mostani lakosai megszállották a nálok levő contractus értelme szerént 1734-dik esztendőben. Lakosai poor németek egyedül. Származtak Tekéntetes Mosony Vármegyéből a Fertő tava napkeleti részén fekvő helységekből, következésképpen honniak..." Valamennyi lutheránus. A betelepítést nem pontosíthatjuk az egyházközség megmaradt iratai alapján sem, mert anyakönyveik csak 1761-től vannak a többi irataik a türelmi rendelet kiadását követően keletkeztek.

6 Schmidt János mélyebbre hatolt a forrásaiba és pontosan tisztázta a bikácsi magyar és német betelepítést. Egyik kéziratában

7 a következőket állapította meg: „...A Rudnyánszky birtokon alakult meg a bikácsi gyülekezet. Ide már 1725 óta szivárogtak a Mosón megyéből »Heidebauerok«; 1736-ban mint fília szervezkednek meg és Györkönyhöz csatlakoznak. Kerültek Bikácsra kétségtelenül magyar evangélikusok is, mert eleitől kezdve német és magyar nyelven folyt az istentisztelet A telepítésben fő része Daróczy Ferenc földesúrnak Tolna megye alispánjának volt. A református és evangélikus magyarság tovább vándorolt lassan Bikácsról és tisztán német lutheránus gyülekezetté vált. Első tanítója a téti származású Salamon István, aki 1737 és 1753 között működött a faluban. A gyülekezet sok üldöztetést szenvedett és csak 1781 után válhatott anyagyülekezetté... "

8 A szerző a „Heidebauerok" vallási szokásait emelte ki, akiknél „a 18. században szokásban volt a mindennapi könyörgések tartása, szemben más vi2 Dr. Weidlein János: A Tolna megyei német telepesek. Szekszárd, 1937. 39. p. 3 Gustav Schmidt-Tomka: i. m. 10. p. 4 Taffemer A.: i. m. 210-215. p. 5 Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és Korrajz Tolna vármegyéből. Szekszárd, 1986. 54-56. p. (Továbbiakban: Egyed...) 6 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. 128. Bikács (Anyakönyvek 1761-től, a protocollumok 1781-től keletkeztek.) A telepítés Györköny filiájaként működött. 7 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. VI.-10. Krónika és jegyzetek. 111. p. 8 A kézirat megállapíthatóan a következő irodalmi források alapján keletkezett: Dr. Rieth Adolf: i. m. Stuttgart. 1947. 34. p. Továbbá Földvár? László: im. 117. p. Valamint Bleyer J.: i. m. 63. p. 48