Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

és Tamásiban Freund Lajos. Ezzel teljessé vált a vármegye területén a járási törvényhatósági állatorvosi állások szervezése és betöltése. Ennek a ténynek a tudatában az alispán 1892. december 10-én megrendelte az öt törvényhatósági állatorvos pecsétjét. Ennek körfelirata: „ Tolna vármegye hatósági állatorvosa, 1893", középen a járás neve. Megjegyzendő itt, hogy a megye területén eddig illetékes „megyei állatorvos", Csepke Gábor munkaterülete az új beosztással a központi járás (Szekszárd) területére szűkült, azaz megyeiből járási állatorvossá minősült. A törvényhatósági álláshelyek szervezésével kapcsolatos munkák megindulása után röviddel napirendre került a kör- és községi állatorvosi álláshelyek szervezése is. A Törvényhatósági Bizottság rendes közgyűlése 1889. augusztus 9-én vármegyei szabályrendeletet hozott 613/1889. sz. alatt körállatorvosi álláshelyek szervezésére, mivel az 1888. évi VII. te. 127. §-a erre kötelezte. A közgyűlés 16 álláshely szervezését tartotta szükségesnek, ezekbe besorolták Tolna vármegye községeinek legnagyobb részét (7. sz. mell.). Ebből a határozatból aztán tengerikígyó lett, melynek eredményeképpen a kérdés megoldása hosszú évekre elhúzódott: - nyilatkozott először Tolna megye Gazdasági Egyesülete és csak 12 álláshely szervezését javasolta, - az alispán az 1891. december 21-én kiadott körlevelében

34 javasolta a közigazgatási szakosztálynak, hogy mérjék fel a megye állatállományát és ennek alapján állítsák össze az állatorvosi köröket és jelöljék ki a székhelyközségeket, - számtalan levél érkezett a községektől: a) helytelen a székhelyközség kijelölése, saját községét akarja, b) nem járul hozzá a közös költségekhez, c) más körbeosztást kíván. Mivel a meghirdetett kevés álláshelyre alig akadt jelentkező, a minisztérium leiratában ennek okát abban látta, hogy a pályázatok meghirdetése csak a vidéki lapokban történt, így kevés érdekelt olvashatta. Javasolta, hogy tegyék be a pályázatokat a „ Veterinarius"című lapba, melyet az állatorvosok nagy része olvas (8. sz. mell.). Mindenesetre a kör- és községi állatorvosi állások szervezése még hosszú ideig elhúzódott, ez a folyamat csak az állat-egészségügyi szolgálat 1900-ban bekövetkezett államosítása után nyert végleges megoldást. Végre 1892. január 1-jei hatállyal kinevezte a minisztérium Tolna megyébe is a kerületi m. kir. állatorvost, Henklmre személyében. Ezt a tényt az alispán a Törvényhatósági Bizottsághoz intézett 1892. március 23-án kelt jelentésében

35 közölte az érdekeltekkel és örömmel jelentette a következők szerint: „a m. kir.fóldmivelésügyi miniszter egy kerületi állami állatorvosi hatáskörrelfelruházott állami állatorvosi állást szervezett Szegzárd székhellyel Tolnavármegye területére, s ezen állásra a működését már meg is kezdett Henk Imre III. osztályi állami állatorvost nevezte ki". 34 TMÖLAI11740/1891. 35 TMÖL AI865/1892. 177