Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
igen tekintélyes pietista paphoz fordultak keresztelés, házasságkötés és temetés ügyében. Michael Weisz képtelen volt a sok falu igényének megfelelni. Ezért a környék német telepes falvainak többszöri kérésére intézkedett Mercy földesuraság is és többek között az ő intencióira 1745-ben Sárszentlőrincen egyházmegyei gyűlést tartottak a lutheránusok, hogy a különböző német telepescsoportok egyházügyi kérelmeit elbírálják. Itt döntöttek arról, hogy Michael Weisz munkájának segítésére a mucsfai „mesternek" Michael Baumannak litentiatusi rangot adnak. 22 Hamarosan azonban visszavették tőle, mert visszaéléseket követett el a keresztelők, temetések stb. alkalmával szedett egyházi adók felemelésével. így a térség lutheránus német falvainak szolgálata továbbra is Michael Weisz lelkészre hárult. A kismányoki articularis hely sikeres működése kihívta a pécsi egyházmegye ellenszenvét. Az egyébként széles látókörű, igen művelt pécsi püspök, a szlovák származású Klimo György támadást indíttatott a kismányoki lelkész és az ott erősödő szellemi műhely ellen: „A püspök kérte August Mercy grófföldesurat, hogy eltilthassa Weisz lelkészt afiliák látogatásától. " Nyilván ettől azt remélte, hogy a német etnikumú falvak felett a katolikus plébánosok iuris dictiója gyorsan megerősödhet. S szellemi befolyásuk mellett nem lesz akadálya annak sem, hogy az egyházi járandóságokat maguknak megszerezzék. A földesúr keményen visszautasította az egyházmegye fejének e kérését és hamarosan fogadta a község bírója Ottó Heinrich A11rütz vezette küldöttséget, amelyben valamennyi fentebb felsorolt település képviseltette magát. 23 1763. június 16-án Kismányok és a német filiák népes delegációja előtt a földesúr a kontraktusokra hivatkozva biztosította alattvalóit védelméről, a hatalmaskodások megakadályozásáról, 24 szabad vallásgyakorlatukról. Pécs püspöke, noha Tolna vármegye örökös főispánja és a pécsi egyházmegye feje volt, meghátrált Mercy döntése elől, s visszavonta a tervezett vizsgálatot. A Mercy-birtokon a püspök foglalási szándéka sikertelen maradt. Ugyanekkor Klimo György más birtokokon, együttműködve természetesen a földesurasággal, több gyülekezet jövedelmét foglalta le plébánosai számára. A feszültség és a szembenállás a lutheránus és katolikus helyi papok között gyakori összeütközéshez vezetett, amelyben a Mercy-birtokon a lelkészek 22 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok és feljegyzések a kismányoki anyakönyvekből. Jegyzetek 25/a. 23 Heinrich Ottó Allrütz 1688-ban született a Felső-Hesszenben fekvő Queckben. „...Mint gyenge szülöttet a bába részesítette szükség keresztségben. Isten kegyelme megtartotta, mert szerepet szánt volt neki. Mint kismányoki bíró tett jó szolgálatokat üldözött hitsorsosainak... "-írta róla életrajzát feltáró Schmidt János györkönyi lelkész egy kiadatlan kéziratában, amelyhez anyagot a Hesszeni Tartományi Levéltárban gyűjtött össze. GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok, jegyzetek. L. Dosszié. 164. sz. 24 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika 1/1. köt. 120. old. August Mercy a következő szavakkal bocsátotta el a küldöttséget: „...dass ernach seinen grundherzlichen Rechtein seinerHerrschaft über die Evangelischen Hand habé und Schutz haltén volle und keine andere iudix(?) zu befellen habé." 93
