Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

te^es védelmet élveztek. Kismányoki Michael Weisz 1764. szeptember 8-án Izményben járva meglátogatta a beteg evangélikus tanítót. Az apari plébá­nos kemény szavakkal támadt a lelkészre és követelte, hogy hagyja el a falut. A földesúr az esetről értesülve tiltakozott a pécsi püspöknél a jogtalanság el­len. 25 Klimo György kénytelen volt plébánosát megfeddni. 26 A betelepített különböző etnikumok: magyarok, németek, szlovákok, a Mercy-birtokokon a bemutatott eseteket kivéve, békességben és nyugodt körülmények között éltek, s a korábban említett kontraktusok megújítása szerint láthatóan gyara­podtak. 1773-tól a lutheránusokkal szemben kevésbé toleráns gróf Apponyi György tulajdonába kerültek a Mercy család falvai. A földesúr nem részesítet­te olyan támogatásban a német telepeseket, mint a Mercy család tagjai, de igyekeztek a békét fenntartani, amely a katolikus püspökség plébániái és az erősödő lutheránus német falvak között gyakran felbomlott. 1773-tól Apponyi György gyakorolta a földesúri jogokat. Az 1774-ben ke­letkezett szerződés lényegében megismétli a Mercy-féle megállapodások pontjait, de a vallásgyakorlat szabadságáról nem szól a kontraktus. Ennek el­lenére Apponyi támogatta 1775-ben az új protestáns lelkész megválasztását. 27 Ekkor került Kismányokra Johann Ernest Willinger a soproni születésű és Celldömölkön káplánkodó lelkész, aki tanulmányait Tolna megyei társai­hoz hasonlóan Tübingenben, Halléban, Lipcsében, Erfurtban, Pozsonyban, Jénában végezte. 28 Ha nem a földesúr, akkor annak tisztjei, összefogva az uradalom falvai­nak katolikus plébánosaival, igyekeztek megakadályozni az apari uradalom német telepesközségeiben a lutheránus egyházközségek erősödését. Az 1775-ben megújított kontraktusok nem tettek különbséget az egykori Mercy­uradalom katolikus és evangélikus népessége között. Az apari katolikusok erőskezű plébánosa Nunkovits összefogva ugyanennek az uradalomnak ek­kori fiskálisával, Willingert kitiltatták a mucsfai flliából. 29 Az apari uradalom lutheráns német telepesfalvaiban a hetvenes években konfliktusok keletkeztek, amelyeket a földesúr tisztjei kihasznál­tak. A lelkészek, licenciatusok egy-egy állás betöltéséért küzdöttek, s egy­mást vádolva lehetőséget adtak, hogy az uradalom belügyeikbe avatkozzon. 25 Uo. 121-123. p. 26 Uo. 120. p. 27 GVKL. Schmidt-Tomka-hagyaték. Jegyzetek. Továbbá MEEL. Gyülekezeti Levéltár Kismá­nyok. Apponyi levelében a következőket olvashatjuk: „...einem anderen tauglichen ehrbaren und ruhigen vorsteher aufzu suchen mit dem Vorbehalt, dass sie dieses gefundene Subjekt seiner Excellenz als ihrem gnadigen Herrn darstellen und von Hoch deroselben die Genehm haltung er­•wérben sollen..." 28 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. Tolnai esperesség jkv. Bonyhád. Handschrift. 497. p. 29 MOL Filmtár. Tolna M. egyh. ker. anyakönyvei. Mucsfa. Már ez is jelzi, hogy a Mercyek erős ke­ze nem érvényesült. Majd egy évtizeden át pereskedés folyt az uradalom, a protestáns lelkészek és a plébániák között az egyházi szolgáltatások kiadása miatt, valamint a különböző jövedelmek besze­désének jogáról. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom