Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Röviden egyházi és művelődési viszonyaira utaló adatainkat foglaljuk össze. Mint jeleztük korábban Kéty stoláris szempontból a zombai plébániának volt alárendelve, továbbá évente meghatározott járulékkal is tartoztak a plébániának.

9 A gyermekeket 1733-tól egyszerű parasztember tanította, akinek szintén természetben és szerény pénzösszeggel tartoztak. 1771-től katolikus tanítót kényszerítettek a falura, akinek a járandóságai újabb terhet jelentettek. 1741-ben megalakították gyülekezetüket, azonban semmi nyoma, hogy valamilyen működést is kifejtettek volna. A vármegye tudtával, Bene uraság megszorító intézkedéseket tett, s mint utaltunk rá imaházukat bezárták, tanítóikat elűzték a településről, s megkísérlik a plébános pozícióját megerősíteni. Ez a helyzet a türelmi rendeletig annak ellenére nem változott, hogy Kéty 1767-ben döntően lutheránus település volt, s kb. egytizede református. A változás a türelmi rendelet után következett be. 1784. június 12-én hirdetik ki Kétyen a vallásszabadságot biztosító királyi dekrétumot, amelyet a helytartótanácstól május 25-én nyertek el.

10 A Tolna megyei német telepes falvak lázas templomépítésbe kezdtek, vagy imaházat és tanodákat emeltek. Számos falunál a lelkesedés olyan erős volt, hogy 1-2 év alatt elkészültek a templomaik. Kétyen papi Visoly János földesúr telket, épületfát, építőanyagot adott, felesége Sándor Éva, ki szintén protestáns volt, gyűjtést rendezett és jelentékeny összeggel támogatta a templom, a paplak és az iskola felépítését. Nem sikerült azonban Kétyen a kulturális és vallási élet infrastruktúráját gyorsan megvalósítani. 1786. október l-jén rakták le ünnepélyes külsőségek között a templom alapkövét, de az avató ünnepségre csak egy évtized múltán, 1796. advent első vasárnapján került sor.

11 A munkák elhúzódásának okaira nem leltünk adatokat. Figyelemre méltó ezen avató ünnepség műsora, amely a település etnikai helyzetére utal.

12 Az ünnepségen „...sok minden rendű és rangú ember jelen volt. Az oltár előtt Nagy István főesperes mondott német beszédet, ugyancsak német nyelven beszélt az oltár előtt Bene József rackozári lelkész, a szószéken avatóbeszédet mondott németül Lagler György kistormást lelkész, magyar beszédet pedig Körösi János kölesdi református lelkész..."Ez jelzi, hogy a német reformátusok mellett csekély számban voltak református magyarok is, akik szintén résztvettek a templom építésében és később használatában is, és akik a kölesdi református anyagyülekezethez tartoztak.

13 9 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye 142. Kétyi Evangélikus Gyülekezet ir. a./ak. 10 MOL Helytartótanácsi ir. 11357/1784. sz. ir. Ugyanezen a napon és szám alatt hagyták jóvá Nana, Kalaznó engedélyokiratát is a vallásgyakorlat szabadságáról. 11 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye 142. Kétyi Evangélikus Gyülekezet ir. a. 1795-96. 12 Uo. 13 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Handschriften. 111/10. Jegyzetek. Kölesd. 85