Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A templomépítés előtt lelkésszé választották a szlovákul, németül és magyarul jó beszélő Farkas Jánost, aki a Vas megyei Felsőőrben született magyar-német etnikumú családból, és iskoláit Pozsonyban és Trencsénben végezte. Utóda Borbély István, aki 1833-ig volt a falu lelkésze és ugyancsak kitűnően prédikált németül. Iskoláit is Modorban, Pozsonyban végezte. Ugyanilyen képzettségű és műveltségű személyek voltak a kétyi tanítók. Csak 1784-ben választottak lutheránus tanítót, miután lezárult ajogvita a vármegyével és a püspökséggel, s megszűnt a plébánia joghatósága, így a katolikus tanítót is felválthatta Georg Cuntermann, Hesszenből származó igen művelt férfiú, aki azonban nagyon rövid ideig maradt a faluban, mert 1787-ben elvándorolt és Johann Rau lett az utódja, akit Heinrich Lamle, híres lutheránus tanítódinasztia tagja követett. Kéty lelkészeinek adatait összegyűjtöttük és fontos megállapítást tehetünk a Tolna megyei lutheránus német települések egyházi értelmiségére. Két jellemző mozzanatot kell kiemelnünk származásukat illetően. Egy részük a telepesekkel együtt érkezett az óhazából. Magas műveltségű papok, akik a teológiát a legjobb nyugati egyetemeken sajátították el, több nyelvet (német, szlovák, magyar) beszélő, képzett lelkészek voltak. így Kétyen Georg Lagler és főleg Farkas János emelkedett ki műveltségével és nyelvismeretével. Anyja Ziermann Zsuzsanna, Vas megyei német lelkészcsalád tagja^ szintén magas nyugati műveltséget mutató família volt. A lelkészek és tanítók másik része magyarországi származású, akik felvidéki lutheránus iskolákban és főiskolákban sajátították el a teológiai ismereteket. Sopron, Győr, Trencsén, Késmárk, Modor, Pozsony stb. volt állomáshelyük. A Tolna megyei német falvakba települtek, mert egyrészt erős lutheránus többségű települések voltak, másrészt német nyelvismereteiket - amelyen tanulták a teológiát - így tudták elsősorban kamatoztatni. 1770-es évektől egyre több olyan lelkészt és tanítót ismerünk, akik a régió telepescsaládjaiból származnak. Tehát a század utolsó harmadában termeli ki a terület a maga egyházi értelmiségét, lelkészeit, tanítóit, de még mindig jelentékeny hányaduk a Felvidékről és Északnyugat-Magyarország lutheránus vidékeiről kerül Tolna megyei német nemzetiségű evangélikus vallású falvakba. A kétyi Farkas István utóda Borbély István lett 1739-ben, aki gyönki süvegesmester fia volt, tanulmányait Modorban, Pozsonyban végezte. Kismányok Kis- és Nagymányok települések puszták a török után. 1696-ban Kismányokon már 12 ház volt, amely megegyezik az utolsó ismert török defterben közöltekkel.

1 Ennek ellentmond az 1868-ban készült Karsay-fé\& egyházlátogatás 1 Kern István: Nagymányok és Kismányok településföldrajza. Pécs, 1934.8-9. p. Továbbá Várady Ferenc: i. m. 428. és 499. p. 86