Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

faluban ilyen. Keszőhidegkúton 1739-ben Johann Hatmann gyönki szabómestert kérték a tanítóság elvállalására.

9 Ha további nehézségek mutatkoztak a megfogyatkozó tanítók alkalmazásában, sokszor az egyházi felsőbbség megkérdezése nélkül a földesúr segítséget nyújtott, így pl. 1754-ben Mercy Antal gróf Jákob Heinrich Wölfinget Hidegkútra rendeli.

10 A tanítóság állandó mozgásban volt. Alig találunk a Tolna megyei falvak lutheránus tanítósága között olyan személyeket, akik a betelepítést követő fél évszázadban hosszú időszakot töltöttek volna el egy településen. Ez a korszak nemcsak a betelepült paraszt lakosság állandó migrációjával jellemezhető, hanem a falusi értelmiség is nagy mozgásban volt, amelynek következtében jelentős tapasztalatot is gyűjthettek a különböző falvak közösségeiben. Az 1750-es években e tanítófamília Hidegkútra költözését a település annak köszönhette, hogy Bene földesuraság elűzte Mathias Lámle iskolamestert Kétyről. A türelmetlen földesúr a pécsi püspökségnél is tett lépéseket, hogy a Lámle családot Tolnából sikerüljön eltávolítania. A Mercy család azonban védelembe vette és 1777-ig e tanítódinasztia négy tagja különböző, Mercy telepítette falvakban működhetett. Nem volt szerencsés viszont Perlaky Gábor lutheránus püspöknek az az intézkedése, amely nyomán a Vas megyei Vönöckről, ahol lutheránus magyarok éltek nagy számban, Hidegkútra irányította Verrasztó Andrást, aki nem tudta nyelvileg sem megértetni magát híveivel, de,feslett élete" miatt ürügyet adott, hogy a hidegkúti evangélikus falu egyházi közösségét a pincehelyi katolikus plébános iuris dictioja alá rendeljék. „... Fixumot a hidegkútiak nem fizetnek ugyan a plébánosnak, de stolaris fizetést mindenben teljesítenek, s ezen helyzet 1791-ig megmaradóit, köszönhetvén egyetlen magát nem tartóztató személynek. Keresztelés után 8garast, esketés után 1,24forintot, a községből távozó jegyesek ennek a kétszeresét fizetik. Nagy temetés után 10 garas, kis temetés után 5 garas a kötelező stóla... "

n Nemcsak anyagilag sújtotta a német telepeseket az emelkedő egyházi pénzszolgáltatás, hanem az egyházközség létét is fenyegette az az intézkedés, amelyet a vármegye a türelmi rendelet megjelenése után hozott. Eszerint rövid időre bezáratták a hidegkúti protestánsok imaházát. Mélyen beavatkozva egyházi ügyeikbe, megtiltják az előimádkozást és az istentiszteletek tartását. A falu egyházi és világi elöljárói küldöttséget menesztettek a helytartótanácshoz, tiltakozva a törvénysértés ellen, amely a királyi rendelet (türelmi rendelet) kihirdetése után érte őket a hatalmaskodó vármegye részéről. 1785-ben érkezett a vármegye közgyűléséhez és kapta kezeihez a falu bírája is a szabad vallásgyakorlatot biztosító rendeletet.

12 A türelmi rendelet9 MEEL SEGYL Erabovsiky György: Scrinium Antiquitatum. XIII. köt. 10 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika, m/l.185. p. (Kéziratok.) 11 MEEL Tolna-Baranyai Egyházmegye ir. (Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 538-539. p.) 12 MOL Helytartótanácsi Lt. P. C. 28410/1785. sz. 80