Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

ben bízva a hidegkútiak (Szárazd falu evangélikus gyülekezetével) Nagy István esperes tanácsára, minden különösebb kérelem beadása nélkül összegyűltek és megválasztották Johan Tódor Immánuel Ulrich személyében lelkészüket. A vármegyét és a helytartótanácsot ezzel a lépéssel kész helyzet elé állították. A helytartótanács rosszallását fejezte ki és a vármegyét további eljárásra utasította. Az új helyzetben - amit a türelmi rendelet jelentett - semmi következménye nem lett.

13 Ulrich több tanult társához hasonlóan a türelmi rendelet hatására érkezett Magyarországra, arról értesülvén, hogy nagy hiány van lelkészekben az ide vándorolt egykori honfitársai között. Ulrich az altorfi egyetemi tanulmányok után Pappenheimben prédikátor, Bartholoméban lelkész, 1778-tól Anlishagenben is működött lelkészként. Művelt és tapasztalt fiatal papként került a hidegkúti gyülekezethez.

14 Figyelemre méltó Hidegkút és Szárazd együttműködése 1785 és 1790 között. A Tolna megyei német települések között megfigyelhető a kisrégiók gazdasági együttműködése és munkamegosztása, egyházi és vallási téren a szoros kapcsolódás és együttműködés, amelyet a vármegye és a pécsi egyházmegye protestánsellenes fellépései nem gyengítettek, söt erősítettek. Ehhez az együttműködéshez adott indítást, hogy több községgel, a telepítést megelőzően is, szoros rokonsági kapcsolatban voltak, s ezek a rokoni és emberi kapcsolatok ha gyengültek is, de még működtek az új hazában. Kéty Levéltári forrásai később keletkeztek, mint a falu újratelepülése, a 18. századi létrejötte, a népesség betelepedése.

1

1732-ből ismert telepítési szerződést követő időszakban református és evangélikus németséggel jellemezhető község. A lutheránus németség a telepítést követően látható folyamatos bevándorlás révén többségre tett szert. Egy 1790-ből származó népességés lélekszámot, valamint a vallási megoszlást mutató adat alapján még 86 református lélek élt a faluban. Tomka Gusztáv szerint a reformátusok az evangélikus gyülekezetbe olvadtak be.

2 Egy feljegyzés alapján ugyancsak Tomka utalt arra, hogy „...Johann 13 MEEL Bp. Kéziratok. Perl J.: Hidegkút története. Ili/e. 16.639. p. J. T. I. Ulrich 1793-ig lelkészkedett két gyülekezetben. Bátaapátiban és Ráczkozárban. A Bajorországban fekvő Rappenheim volt az óhazája. Bevándorlása előtt a Württembergben lévő St. Barthalomában volt Hothy báró udvari lelkésze. Ő építtette fel a lelkészlakot a faluban, templom építését is ő szervezte, de csak utóda Kristian Theofll Bergmann építtette fel 1794- 1795-ben. 14 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. Schmidt-Tomka Gusztáv jegyzetei az altorfi egyetemen tanult, Magyarországra kerülő tanulókról. 111-10/A. 1 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye 142. Kétyi Evangélikus Gyülekezet ir. 1786-tól anyakönyvek, 1785-től lelkészi iratok állnak rendelkezésre. A település 1732-ben megkötött szerződés alapján kezdett benépesedni. 2 Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge zur Geschichte des evangélischen Seniorats in der Schwábischen Türkéi. München, 1976.11. p. 81