Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

zetek közé sorolta,

5 ami biztos tévedésnek minősíthető. Schmidt János szerint a helyi gyülekezeti iratokban 1722. évre utaló adatokat talált. Rieth Adolf szerint 1720-24 között népesedett be Kalaznó. Schilling Rogerius szerint 1722-ben keletkezett, mint Mercy-féle telepítés.

6 Schmidt azon feltételezése, hogy a németek telepítését már Zinzerdorf uraság is kezdhette, nem állja meg a helyét. Ő maga bizonyította, hogy a falu lutheránus német telepesei Felső-Hesszen tartományból kerültek Kalaznóra.

7 Innen bevándorló telepesek 1721-1724 között érkeztek Tolna vármegyébe. A Tolna megye protestáns filiáinak jegyzéke szerint

8 Kalaznó 1722-ben kezdett benépesedni, („primordia coepit") és kezdettől fogva volt imaházuk és tanítójuk. Az 1722. évi telepítést erősíti meg Tolna megye levéltárában készített „Telepítési évszámok"c. jegyzék is.

9 Ugyancsak 1722. évet jelöli a betelepítés esztendejéül az evangélikus egyházkerületi névtár is.

10 A már sokszor idézett bizalmas császári parancs, amely értesítette az alárendelt magyar hatóságokat, miszerint VI. Károly császár a Zinzendorf birtokok eladását Claudius Mercy részére jóváhagyta, 1722. június 30-án kelt.

11 Egy hónappal később már különböző német telepesekkel szerződések kötése is megindult. A szerződésben felsorolt községek között Kalaznó is szerepel. A faluba a németek legkorábban 1722. őszén, illetve a következő esztendő tavaszán érkezhettek. Hol volt a kalaznói lutheránusok óhazája? Mint a többi településnél láthattuk, a nyelvjáráskutatás módszerei is értek el eredményt, azonban pontosan csak a történettudomány módszereivel sikerült bizonyítani - elsősorban Schmidt János lelkész, történész kutatónak - nem csak a tartományt, vagy kerületet, tehát egy tágabb régiót, hanem a németországi településeket is, ahonnan a bevándorlás elindult. Kalaznó némethoni telepesei Rieth Adolf "szerint 1720-1724 között, főképpen Nassauból vándoroltak be.

12 Heinrich Schmidt szegedi egyetemi lek5 Payr... 353. p. Payr adatai eléggé megbízhatatlanok az évszámokat illetően. Fellelhető egy tendencia is, amely szerint a lutheránus egyházközségek megalapítását rendszerint korábbinak igyekezett feltüntetni. 6 Dr. Adolf Rieth: Die geographische Verbreitung des Deutschtums im Rumpfungarn in Vergangenheit und Gegenwart Stuttgart, 1927. 34. p. Továbbá: Das Deutschtum in Rumpfungarn, Bp. 1928. Szerk. J. Bleyer. 61-65. p. I Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr, 1939. Ugyanilyen címen készült krónikájában is ezt hangsúlyozta és bizonyította sikerrel. (GVKL. ül/10. Krónika 271. p.). 8 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 1782. 9 A jegyzékre Kárpáti Andrásné volt szíves figyelmemet felhívni. A kutatásban nyújtott segítségéért itt mondok köszönetet. 10 A Dunántúli Ágost. Hitvall. Evang. Egyházkerület Névtára az 1853-dik esztendőre. Szerk. és kiadja: Pálfy József. Pápa 1853. 61. p. II Még ugyanezen év nyarán megkezdték a hőgyészi és az apari uradalomhoz tartozó és a szerződés értelmében a Mercyekhez került birtokok telepítését. Tafferner A.: i. m. 146-147. p. 12 Dr. Adolf Rieth: Die geographische Verbreitung des Deutschtums in Rumpfungarn in Vergangenheit und Gegenwart. Stuttgart, 1927. 45. p. 74