Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

ben önálló és első lelkészt választottak. Helyette tanítóul Stephan Buszt hívtak meg.

19 Perlitzkyre már több adatot találtunk, így működése és a falu helyzete is röviden vázolható. Komárom megyei nemes családból származott, Sopronban végezte el iskoláit, majd a helytartótanácsi engedéllyel beiratkozhatott a wittembergi egyetemre. Hazaérkezése után Izmény hívta meg lelkészének.

20 Kiváló prédikátor volt: 1785-ben ő teszi le a falu templomának alapkövét. Egy esztendő alatt összegyűjti a német faluközösségek támogatásából azt az összeget, amellyel egy rövid idő alatt fel is építették a templomot, a paplakot, új iskolatermet. Majd fél évszázadig állt az egyházközség élén. Erősen német érzelmű lelkész volt. 1771-1830 között csak német nyelvű istentisztelet és tanítás folyt a faluban. Minden ellen fellépett, ami a legcsekélyebb mértékben „...őseink hitét és nyelvét, hagyományait bármilyen irányból megzavarná..." - mondta többek között egy, a faluban tartott avatóbeszédében.

21 Kalaznó A XVII. század végén a település a hőgyészi uradalom birtokosa Széplaki Bottka Ádám tulajdona volt. 1675-ben a pécsi püspök panaszt emelt Lipót császárnál birtokainak bitorlói ellen.

1 A hőgyészi uradalmat Bottka Ádám adta el 1700-ban Vencel Zinzendorf grófnak 14000 forintért, aki azután 1722-ben Claudius Mercy grófnak 15 000 forintért adta tovább. Az 1722. évi püspöki visita jegyzőkönyve

2 még megemlékezett a falu középkori nagy templomáról, amelynek csupán alapfalai maradtak meg erre az időre.

3 A 18. század eleji lutheránus németek telepítése előtt, katolikus magyarok éltek a gyér lakosságú faluban. Erre következtethetünk, hogy a pécsi püspök Varsádon, ahol minden kétséget kizáróan magyar katolikus lakosság élt, plébániát akart alapítani Kalaznó filiával.

4 A lutheránus németség betelepítése kérdésében az irodalom eléggé eltérő állásponton van. Bárány György esperes az 1719-ben keletkezett gyüleke19 Lásd Klein: Nachrichten... 381. p. Hornyánszky: Beitráge... 93. p. PayrSándor: Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910.33. p. 20 MOL Egyház ak. Izmény. Esküvői ak. 1791. (Charlotte Segnerrel kötött itt házasságot.) 21 Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 715. p. (Tolna m. esperesség jkv. Másolat GVKL) 1830-ban mondott le állásáról és visszaköltözött felsőmagyarországi családjához Pozsonyszentgyörgyre, Varsádon egyházmegyei gyűlést tartottak, ahol elbúcsúzott lelkésztársaitól május 13-án. Beszédét német nyelven tartotta a fent idézett gondolatok jegyében. 1 Várady Ferenc, (szerk.): i. m. II. k. 478. p. 2 PPL Canonica Visitatio 1722. (Bohus Imre pécsi kanonok visitája.) 1702-ben Zinzendorf birtoka. Történelmi Tár 1909. 34. p. 3 Lásd még erre vonatkozóan Brüsztle J.: i. m. (Varsád) 477. p. 4 Brüsztle J. im: IV. köt. 477. p. 73