Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
1744-ben Izményre vonatkozóan a következőket jegyezte meg: „In hancEcclesiam ordinatus est Stephanus Bárány werbi Domini minister, qui tamen ex inde ex-turbatur"} 1 A pécsi püspökség Bárány Istvánt kiszorította tehát Izményből és ekkor került Kistormásra. Izményt filiává süllyesztették le. A pécsi püspökség és a Mercy família között évtizedekig megfigyelhető vitákban, amelynek anyagi, adózási hátterén túl presztízsokok húzódtak, Izmény esetében a pécsi püspök győzedelmeskedett. Ez annál is inkább érdekes, mivel Bárány István apja a Mercy grófok kedvelt embere volt, sőt a Mercy családban házitanítóként (Mercy Antal nevelője) működött. 13 Az izményi evangélikusok 1784-ig Mucsfával együtt Kismányok filiájaként működtek, nem is választhattak lelkészt, csak iskolamesterük, illetve tanítójuk volt. 1773-ban némileg enyhült a vármegye szorítása és licentiatust találunk a faluban, 14 miután a kismányoki lelkész nem tudta ellátni a filiákban az egyházi szolgálatot. A falu művelődési viszonyaira vonatkozóan fellelhető adatok az iskolaügyre és a tanítókra világítanak rá, amelyből a többi német telepes faluhoz hasonlóan elsősorban azt kell kiemelni, hogy a tanításra nagy gondot fordítottak s nem riadtak vissza anyagi áldozattól sem, s eléggé határozottak voltak a földesúr és a katolikus egyházmegyével szemben is a vallásuknak megfelelő szellemű oktatás biztosításáért. Andreas Sciba (Scriba) evangélikus tanítómestert már 1729-ben a faluban találjuk, 15 valószínű 1730-as években hagyja el a települést és került Kalaznóra. 1734-ben még mindent ő adminisztrált és német nyelven tanított a hatvan gyermeket magába foglaló iskolában. 16 Ugyancsak az első telepesekkel érkezhetett egy „Schüller (Schuller) nevű tanító, aki még Izményben található 1735-1740 között. Johann Zin 1742-1750 között gyakran fordul elő a kismányoki anyakönyvekben, s mint izményi tanítót említik. 17 Egyházi forrásaink ugyan több tanítót is feljegyeztek, de működésükről semmit sem tudunk. 18 A türelmi rendelet megjelenése előtti időszakban, 1778-ban az izményi németek Dávid Perlitzky személyében licentiatust választottak. Ő végezte a tanítói teendőket is. 1781-84 között a falu lakosai önálló egyházközséget alakítottak Perlaky püspök támogatásával, és a Dávid Perlitzky személyé12 MEEL Bp. Sipkovits-Tóth János egyházlátogatásijkv. 1744. (Másolta Schmidt J. GVKL. Jegyzetek. IV-12. 13 MEEL Dunántúli Evangélikus Egyházkerület ir. Hrabovszky György: Scrinium Antiquitatum, XUJ. k. (Izmény). Tekintettel arra, hogy Kismányokra telepített németekkel rokonságba álltak konfliktus nélkül lett filiája 1784-ig. Csak tanítók működéséről tudunk. Illetve licentiátusok vezették az egyházközséget 1733-tól. 14 MEEL SEGYL. (Kéziratok). XIII. k. Hrabovszky György: Scrinium Antiquitatum. XXI. köt. (Kéziratot másolta Schmidt J. 1936.) 15 MOL Mikrofilmtár. Egyházi ak. Kismányok. 1729. 16 MOL Mikrofilmtár. Egyházi ak. Kismányok. 1734. Továbbá uo. Esketési ak. Varsád. 17 MOL Egyház ak. Kismányok. Keresztelő ak. 1742. Továbbá uo. halotti ak. 1750. 18 Georgius Laurentius 1751-ben tanított Izményben. Johann Wölfing volt az utóda. Dániel Clement szlovák származású, németül tanító iskolamester 1772-től működött a faluban. 72
