Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Nem könnyebb pontos választ adni a faluba 1721 után betelepülők óhazájáról sem. Mint minden olyan településben, ahol különböző időben érkeztek németek, s nincs konkrét leíró jellegű forrásunk, az anyakönyvek vizsgálatával eléggé pontosan meghatározhatók azok a németországi kerületek, uradalmak, települések, ahonnan a bevándorlás történt. Ilyen települések a hesszeni Aula, a hesszen-kasseli Oberzöhl. A hesszeni bringenheimi kerületben feküdt Echzell, valamint Leidhecken. Felsőhesszeni Grebenau kerületben lévő Rennenrod, Waltenhausen. Ugyanitt lévő Eulersdorf volt az első izményi telepesek óhazája. Csehországból is települtek Izménybe a Platz nevű faluból. Pfalzból érkezett egy család, nevezetesen Sulsbach faluból. Kaiserslautenből több család költözött a Mercy birtokra, egy közülük Izményben talált új hazára. 1728-ban vándorolt be Gasparus Erb a HesszenKasselban fekvő Friedewaldból.

7 A betelepülő németek valamennyien lutheránusok voltak. Mercy utasítására a faluba érkezők ugyanazt a szerződést kötötték meg, mint amelyet az apari uradalom valamennyi falujában megtalálhatunk.

8 Izménybe tehát különböző német fejedelemségekből érkeztek a telepesek. Közös bennük a vallási hovatartozásuk. Sok azonosságot találhatunk a nevek és az óhaza vizsgálata során a majosi lutheránus telepesekkel, amely egyezés kétségtelenül a közös származási helyre utal. Az izményi telepesek történetét összefoglaló 19. századi kézirat azt állítja, hogy közvetlenül a németországi hesszeni területekről érkezett bevándorlók hoztak magukkal „...vallásukbéli predicatort, kinek neve azonban ismeretlen. "* Egy évszázad távlatából készült az izményi bevándorlást leíró kézirat, amelyet ismeretlen lelkész szerzője 1834-ben még élő hagyomány alapján készített, a levéltári adatok fényénél láthatóan több pontatlanságot tartalmaz. E szerint imaházat és haranglábat építettek, „...tehát mint szervezett gyülekezet érkeztek, ahogy más esetekben is előfordult... "

10 Az izményi krónikát a bonyhádi gyülekezeti levéltárban őrizték, Schmidt János innen készített másolatot róla. Az 1720-1730-as évekből ismeretes protestáns prédikátor egy bizonyos Walter nevezetű. Mivel ilyen nevű lelkészből több is előfordult a Mercy által telepített falvakban, azt sem állíthatjuk, hogy Walter előtt nem működött valóban evangélikus pap izményi németeknél. Levéltári adatokkal bizonyíthatóan az első prédikátoruk Szeniczei Bárány István 1742-ben került az izményi német telepesek által szervezett egyházközség élére.

11 A Sipkovits Tóth János-féle püspöklátogatási jegyzőkönyv 7 MOL Filmtár. Egyházi anyakönyvek. Tolnai ev. esperesség. Kismányok; házassági ak. Tovább Izmény: 1784. 8 Tafferner A.: i. m. 172. p. 9 Nagyon is kétségbe vonható ezen megjegyzés, mert az első telepesek különböző helyekről érkeztek Izménybe s nem is egy időben. Inkább valószínűsíthető, hogy 1723-24-ben hívtak prédikátort valamelyik Tolna megyei gyülekezettől. (A kéziratot Schmidt-féle másolatból tanulmányozhattuk: GVLK. Másolatok. ül/lO-b.) 10 Izmény krónikája. 1834.6. p. GVKL. Másolatok. 111/12. 11 Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910.355. p. 71