Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Izmény A XIV. század óta ismert település a török alatt elpusztult. 1 A XVIII. század elején bukkan ismét elő mint puszta. Venzel Zinzendorf gróf birtokai között említi a már többször idézett oklevél, amelyben az apari uradalom falvait eladják gróf Claudius Florimundus Mercynek. 2 1722. június 22-én kelt oklevél az adásvétel tényét mutatja, felsorolva a falvakat és pusztákat, ame­lyek a Mercy família kezére jutottak. Az 1720-as megyei összeírás Izményt nem tünteti fel, mivel akkor még lakatlan puszta volt. Érdekes, hogy a néme­tek betelepítését egyaránt 1720-ra teszi Schmidt János és Schilling Rogerius is. Rieth Adolf úgy tudja, hogy 1720-1724 között jöttek a faluba német telepesek. 1730-ban keletkezett egyházi források ugyancsak 1720-ra teszik a német csa­ládok érkezését. E levéltári adatok és Rieth munkája nassaui telepeseknek tartja a falu első német lakóit. 3 Nem valószínű, hogy a német betelepítés megelőzte volna a Zinzendorf-Mercy féle adásvételt, tehát 1722. júniusát. Schmidt János eléggé makacsul ragaszkodott az 1720-as betelepítés dá­tumához, mivel így az evangélikus egyházközség megalakulását is 1720-ra datálhatta. Azt állította, hogy „Izmény régebbi evangélikus gyülekezet, mint a szomszédos Mucsfa...". 4 Majd ugyanebben a kéziratban elismeri, hogy az 1720. évi megyei összeírásban a község nem szerepel. Áttekintve az irodalmi forrásokat, szembesítve a levéltári dokumentu­mokkal, megállapíthatjuk, hogy 1721-nél korábban német telepesek nem él­hettek Izmény településen vagy prédiumon. Annyi engedményt tehetnénk a datálás kérdésében, hogy a pusztára még Zinzendorf tulajdonlása, idején ér­kezhettek telepesek, de erről nincsenek írásos adatok. Nem győzhet meg senkit az sem, hogy - mint azt Schmidt írta - a „...legkorábbi egyházi iratok 1720-ban német telepeseket emitenek... " 5 E legkorábbi egyházi adatok azon­ban később keletkezett krónikák, amelyek végképpen nem tekinthetők au­tentikusabb forrásnak az egykorú adószedői iratoknál. A megyei levéltári iratokban nincs nyoma, hogy Izménybe 1720-ban telepítés történt volna. 6 1 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890-1913. III. köt. 431. p. Továbbá Brüsztle József: Recensio universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. II. köt. 27. p. (Tóth-Izmen, Király-Izmény, Egyházas-Izmény, Izmen néven ismert.) 2 Anton Tafferner: Quellenbuch zur Donauschwábischen Geschichte. Stuttgart, 1977.177-178. p. 3 BleyerJ.: im. 60. p. és Rieth Adolf: im. 34. p. az 1720. évi telepítést állítja, de nem említenek levéltá­ri forrásokat. Schmidt János is hajlik az 1720. évi betelepedést bizonyító szerzők felé, de azért ő is megjegyezte, hogy: „...az 1720. évi népszámlálás nem említi a lakott helyek között Izményt...", mégis valószínűsíti, hogy Vencel Zinzendorf 'birtokán lévő pusztahelyre már érkeztek német te­lepesek. 4 GVKL Schmidt J.: Tolna-Baranya-Somogy ev. egyh. krónikája. 168. p. (kézirat). 5 Uo. 165-168. oldalakon: „Az izményi ev. egyház története". 1833-ban készült kézirat. A bonyhádi egyházmegyei levéltárból másolta Schmidt János 1928-ban: GVKL. Másolatok. IV. 19. sz. 6 TMÖL Conscriptio Domestica 1720. Schmidt János azon utalásai, hogy Rogerius Schilling a MOL kamarai irataiban adatot talált volna Izmény 1720. évi telepítésére, tévedésen alapulhattak, mert sem főmunkájában, sem a Donauschwábische Heimatblatt c. folyóiratban megjelentetett cikkeiben erre nincsen adat. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom