Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

hozzá hasonló nemzetiségű és vallási struktúrát mutat Majos, Kismányok, Mucsfa. Mórágy református német település. Alsónána jelentékeny német evangélikus település. Zombán a lutheránusság nagyon rövid ideig van jelen, egy részük Tolnába, Baranyába, más részük Orosházára vándorolt. Bikács és Györköny lutheránus német telepítés és jelentékeny szerepet játszik a lutheránus egyházszervezés területén. Gyönk és (Kesző)Hidegkút a magyar és német lutheránus népesség vegyes települése volt, ahol a migráció során megerősödött németség képezi gazdaságilag és számban is az erősebb csoportot. Kalaznó és Kéty lutheránus németség telepítése során jött létre és megőrizte ezt a struktúráját. Kölesd magyar-német lutheránus és kálvinista falu. Mucsi katolikus település, ahol a lutheránus németek egy csoportja is küszködött egy ideig. Mucsfa lutheránus német etnikumú helység. Murga: a katolikus és lutheránus németség egyenlő aránya jellemző a század közepéig, majd lassan lutheránus többségű településsé alakult át. Felsőnána, Szárazd, Kistormás, Udvari és Varsád német evangélikus jobbágytelepítésként jött létre. Nagyszékely német kálvinista telepítésű falu volt. Munkánkban két kérdést vizsgálunk részletesen. Először, hogy mikor keletkeztek a lutheránus falvak, azaz mikor és milyen módon történt ezek újratelepítése. Honnan származnak német és más nemzetiségű lakói? A másik kérdés: „Hogyan alakult a lutheránus jobbágyság egyházi, művelődési helyzete betelepítésüktől a türelmi rendelet megjelenéséig?''Erre válaszolni az igen szétszórt levéltári és szakirodalmi anyag alapján, nagyobb feladat volt. A tisztán német lutheránus falvakban a „közigazgatási község"és „egyházközség" (eklézsia) szoros egybekapcsolódását, együttműködését figyelhetjük meg. A vallási vagy etnikai különbözőség viszont a faluközösségek működését nagyban befolyásolta, rendszerint akadályozta, nehezítette, gyakran helyi konfliktusok kialakulását eredményezte. Tekintsük át röviden, hogy a vizsgálandó falvaink hol alakultak meg, s kinek a birtokában voltak a betelepítés, a bevándorlás pillanatában. Gyönk királyi kincstári birtokon volt, amikor magyar lutheránusok megalapították gyülekezetüket. A németek a lutheránusságot erősítették, s az itt lévő katolikus magyarságot szorították ki. így vált magyar-német protestáns faluvá. A következő lutheránus falvak a Mercy-féle birtokon találhatók, amelyeket 1722-ben vásárolt meg a gróf. Ezek Varsád, Kismányok, Felsőnána, Mucsfa, Izmény, Keszőhidegkút, Kistormás, Kölesd, Bátaapáti, Sárszentlőrinc, Pálfa, Mucsi. E falvak többsége már az előző földesúr Venzelin Zinzendorf gróf alatt kezdett benépesülni, majd a telepítések a Mercy-birtokon folytatódtak, s fejeződtek be. Ekkor alakult ki a közigazgatás és az egyházközség is. Mucsiban a megalakult egyházközség hamarosan elenyészett. A következő birtokokon keletkeztek még lutheránus települések, illetve egyházközségek: Meszlényi uradalomban Györkönyben, Kun-Perczel-Schlison birtokon: Majos, Bonyhád, Cikó, Zsibrik, Mórágy. A Da7