Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

helytartótanácstól lelkészválasztásra, és a templom építésére. Az 1782. február 10-i beadványukat azzal utasították el, hogy csak 1 óra járásra vannak Györkönytől, továbbá a faluban csak 100 evangélikus család van. A türelmi rendelet megjelenése után is szinte valamennyi lutheránus település hasonló elutasításban részesült. A vármegye támogatta a püspökséget, amely nem akart belenyugodni abba az anyagi és presztízsveszteségbe, amit az új egyházközség megalakulása jelentett, és megkísérelték késleltetni a türelmi rendelet végrehajtását, s így remélték az egyházi jövedelmek megtartását. Bikács kiterjedt ftliális kapcsolatai miatt volt fontos a katolikus befolyás számára.

13 Az 1814. évi visitáció anyagát vizsgálva válik érthetővé a pécsi püspökség és a vármegye fellépése. A türelmi rendelet megjelenése után is az önálló lutheránus törekvések megakadályozására törekedtek.

14 1784. július 5-én hirdették ki a szabad vallásgyakorlatról szóló királyi dekrétumot Bikácson.

15 Azonban ezt az aktust inkább reprezentatív lépésnek tarthatjuk, illetve a magánvallásgyakorlat törvénybeiktatása kinyilatkoztatásának, amelyet a vármegye tartva a királyi dekrétum bevezetése halogatásának vádjától, mindenütt megejtett.

16 Valóságos szabad vallásgyakorlatra csak a türelmi rendelet után egy évtized múlva jutott a település. 1791-ben szabadult meg a kajdacsi plébániának fizetendő stólától. (1791. január 13.). 1791-ben kezdték meg imaházuk építését, ekkor hívták meg első lelkészüket Andreas Reinert és tanítónak Pápai Mihályt. Mindketten jól beszéltek németül és magyarul. Bikács első lelkésze szepességi szász városból származott (Montegeorgio=Georgeberg) és mint a többi Tolna megyei társa, magas szintű képzésben vett részt. Eperjes, Pozsony és Debrecen voltak általános és teológiai képzésének állomásai. Szatmári István és Hatvani István mellett Sinai Miklós voltak tanárai. Mielőtt Bikácsra érkezett avatták lelkésszé Celldömölkön.

17 „Hiványa", meghívólevele szerint a következőket biztosította részére a bikácsi egyházközség: készpénzben 60 forintot. Természetben minden telkes házaspártól 2/4 pozsonyi mérő tiszta búzát és 2/4 pozsonyi mérő kétszerest. A kisházasok és a zsellérek ennek felét fizették. Első szolgálati esztendejében kapott 12 pozsonyi mérő tavaszi gabonát is, amelyet a második évtől 13 Bikács jelentős lutheránus helység volt, mert hozzá csatlakozott a Fehér megyében lévő Sárszentmiklóson élő evangélikus gyülekezet is mint filia. Különösen fontos volt, hogy több olyan Fehér megyei puszta tartozott hozzá, amelynek lutheránus népessége volt. Ezek a következők: Alsóalap, Öreghantos, Kishantos, Simánd, Szent Iván, Keresztúr, Albafalu, Rácegres, Cece, Felsőalap. 14 PPL CV 1814. 15 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. 128. Bikács. Protocollum 1784. 16 A vármegye is képviseltette magát Balog István főszolgabíró és Forster János esküdttel, az egyházmegye Nagy István főesperest és a györkönyi papot: Kis Pétert delegálta az ünnepségre. Uo. Györköny filiája volt a betelepüléstől kezdve Bikács, s a lelkész itt búcsúbeszédet mondott arra biztatva a német és magyar telepeseket, hogy minél előbb iskolát, templomot építsenek. 17 MEEL V. 109/d. 108-11. p. 50