Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
Közben többször is arra törekedtek, hogy jobb egyházszervezeti beosztást hozzanak létre, mert az egyes gyülekezetek, s a közben a németség Tolnába települése, majd egy részük Baranyába és Somogyba történő kirajzása nyomán, távol kerültek egymástól és mind az irányításuk, ellenőrzésük, segítésük nehézségekbe ütközött. Új felosztásról tudunk az 1786-ban Nemesdömölkön (Celldömölk) tartott kerületi gyűlésen. Tervezetet nyújtottak be, amely a „...Tolnai és felsősomogyi esperességbe"a következő eklézsiákat osztotta be: Sárszentlőrincet, Gyönköt, Majost, Kismányokot, Kalaznót, Mucsfát, Szokolyt, Izményt, Tormást, Nánát, Kétyet, Varsádot, Apátit. E faluk döntő többsége a Mercyek által telepített német evangélikus jobbágyok által lakott település. Ugyanebbe a seniorátusba Michael Murmann ráckozári lelkész „conseniorság" alatt sorolták be Ecsényt, Szentkirályt, Nemespátrót, Surdot, Tabot, Bábonyt, Gyékényest, Iharosberényt, Nagybajomot, Kötsét és Vesét. 5 Ez a szervezeti felosztás rövid ideig állt csak fenn, mert a távolságok miatt drágán működött. Csak a körlevelek postázása több pénzt emésztett fel, mint korábban az összes levél-és fuvarköltség. Ezenkívül személyi ellentétek támadtak az esperesi és alesperesi beosztások miatt. 6 Később Nagygeresden tartott kerületi gyűlésen Tabot, Kötsét, Ecsényt, Bábonyt, Döröcskét akarták kiemelni és a „belső somogyi egyházmegyéhez" csatolni. A többségében német lutheránus települések azonban ellenszegültek a kerületi gyűlés határozatainak. Nemzetiségi struktúrájuk, a település folyamatában megmaradt rokoni szálaik, az azonos liturgia és egyházi szokások, erős kapoccsal fűzték ezeket a falvakat egymáshoz és az összetartozás tudata vallási téren is megnyilatkozott. így e falvak a század végén is a tolnabaranyai-somogyi esperességben maradtak. 7 Meg kell említeni még, hogy két Fehér megyében fekvő község is a „Tolnai Seniorátushoz"csatlakozott. Vájta 1744-ig tartozott a tolnai seniorátushoz, ekkor a lutheránusok elvándoroltak a faluból. Sárszentmiklós viszont 1740-től csatlakozott az esperességhez. 1780-as években erős törekvéseket figyelhetünk meg, amelyek arra irányultak, hogy az egyházmegye a Dunántúli Kerületi Főesperességtől elszakadjon és önálló püspökséggé alakuljon. Ezért 1785-ben összeírták a gyülekezeteket és felterjesztéssel éltek a királyhoz. Ezt azonban nagyon gyorsan elutasították. 8 Közel háromnegyed évszázad alatt nem ment könnyen a szervezeti kiépülés és megerősödés. Ennek okait vizsgáltuk meg településenként. Ösz5 Ide tehát beosztották a török alatt is létező szórvány gyülekezeteket, mert a XVHI. századi alakulatok csak Tab, Kötse, Ecsény és Bábony voltak. 6 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 478. p. Továbbá Hrabovszky György: Scrinium Antiquitatum, XTJI. k. Nr. 46. Michael Murmann levele Hrabovszky Sámuel püspökhöz, amelyben panaszt emelt, hogy Kiss Péter györkönyi lelkész esperességébe osztották be, ami ellen tiltakozott. 7 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 593. p. 8 Uo. 32
