Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165
Ugyanis megjelent a régóta várt rendelkezés, az „állatorvosi közszolgálat államosításáról" szóló 1900: XVII. te, majd annak végrehajtási utasítása, a 95.000/1900 FM. sz. rendelet. Ezt követően a földmívelésügyi miniszter pályázatot hirdetett a törvényben létesített 535 m. kir. állatorvosi állásra. Ezek osztályba sorolása a következő volt: a VT. fizetési osztályba sorolt m. kir. állategészségügyi főfelügyelői, a VTI. fizetési osztályba sorolt m. kir. állategészségügyi felügyelői, a VTII. fizetési osztályba sorolt m. kir. főállatorvosi, a IX., X. és XI. fizetési osztályba sorolt m. kir. állatorvosi és végül az évi 1000 korona segélydíijal javadalmazott m. kir. állatorvos-gyakornoki állások. Ezekre az állásokra azok pályázhattak, akik a köztisztviselői minősítésről szóló 1883. évi. I. te. 1. §-ában előírt általános kellékeken kívül állatorvosi oklevéllel rendelkeztek és az állatorvosi tiszti vizsgán sikerrel megfeleltek. Ez utóbbit elengedték azoknál, akik 1901. január 1. előtt legalább öt évig állatorvosi közszolgálatban álltak. Pályázhattak olyanok is, akinél ez a feltétel nem volt meg, de kötelezték magukat, hogy az állatorvosi tiszti vizsgát két éven belül leteszik, addig kinevezésük feltételes. Kötelesek viszont pályázni, akik valamely L, vagy Il.fokú hatóság mellett az 1888. évi VII. te. 127. és 132. §-a alapján községi, illetve törvényhatósági állatorvosi teendők végzésére voltak alkalmazva, valamint akik már állami állatorvosi állást töltöttek be. A pályázati határidő 1900. október 15. volt. 44 Az új törvény az állatorvosi kar helyzete, elismerése és jövője, az állategészségügyi szolgálat szempontjából rendkívüli fontosságú volt. Létrejött az a gerinc, az állami állatorvosi szolgálat, amiről Lipthay mindig is álmodott és aminek megvalósítása érdekében annyit tett. Ettől az időtől kezdve a járási, a megyei, a kerületi és a minisztériumi állatorvosi szolgálat állami alkalmazástjelentett, ennek megfelelő súllyal és önállósággal. Nem évtizedekre, hanem egy fél évszázadra megteremtette az állategészségügyi szolgálat és igazgatás szilárd bázisát. De mit is jelentett ez Tolna vármegye szempontjából? A vármegye élén a m. kir. állami állatorvos Sulyok Géza személyében adott volt. Ajárási m. kir. állatorvosi helyekre beadták pályázatukat Freund Lajos Tamásiból, Kilián Ottó Gyönkről, Bruckmann János Bonyhádról, Liebling József Dombóvárról, Finkmann Vilmos Paksról, Csepke Gábor Szekszárdról, Laszczik Gyula Dunafoldvárról és Pitz Henrik Kölesdről. Kinevezést nyert Freund Lajos, Kilián Ottó, Bruckmann János, Liebling József és Laszczik Gyula. A szekszárdi központi járáshoz az idegenből jött Dobrik Lajost nevezték ki járási m. kir. állatorvosnak. Az új rendelkezések jobb megismerése érdekében dr. Koós Mihály, FM. miniszteri segédtitkár összeállított egy ismertetőt az „Állategészségügyi közszolgálatról". A minisztérium a könyvecskét, mely részletesen ismertette az új állategészségügyi törvényt és a végrehajtási utasítást, mindenkinek a figyelmébe ajánlotta. 45 44 TMÖLAI954/1901. 45 TMÖLAI1965/1900. 181
