Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Hasonló összeállítások a jövőben ismételten megjelentek, ezekből néhányat megemlítek: -1903; dr. Koós Mihály és Fokányi László, m. kir. állatorvos: „Állategészségügyi rendeletek" és pótfüzet, - 1905; Fokányi László: „Állategészségügyi törvények, rendeletek és elvi jelentőségű határozatok" két kötetben, - 1909; Fokányi művének III. kötete, stb. Az állategészségügyi szolgálat államosítását követő másfél évtizedben elég nagy számban telepedtek le Tolna megyében állatorvosok, erről diplomájuk kihirdetéséről szóló közlés tanúskodik Tolna megye hivatalos lapjában. Kilián Ottó, Gyönkre kinevezett m. kir. járási állatorvost 1903-ban a földmívelésügyi miniszter Szekszárdra helyezte és a távozó Sulyok Géza helyett megbízta a Tolna megyei törvényhatósági m. kir. állatorvosi teendők végzésével. Kilián azonban nem sok időt töltött ebben a beosztásban, mert 1904 júliusában áthelyezték Balassagyarmatra, helyét Sigora Lajos, m. kir. állatorvos foglalta el. Az elkövetkezendő években számos FM-rendelet jelent meg - részben kiegészítő és módosító jelleggel - az ebtartásrol és veszettségről, a ragadós száj- és körömfájásról, a gümőkóiról, a lépfenéről, a bivalyvészről, a járványos nyirokérgyulladásról, az állatszállításról, a húsvizsgálatról, a vásártartásról stb. A Törvényhatósági Bizottság az alispán előterjesztésére ismét szabályrendeletet alkotott

46 a Tolna vármegye területén szervezendő állatorvosi körökről. A múltban már tárgyalták a témát, de csak részleges megoldás született. Most a kérdést véglegesen rendezték. Ennek megfelelően Paks és Dunaföldvár községi állatorvosi állást szervezett, míg a megye többi részén 20 helyhatósági állatorvosi kört alakítottak ki. A kör községei a megválasztott helyhatósági állatorvos javadalmazásához előre meghatározott mértékben járultak hozzá. Ha valamelyik község önállóan alkalmazott állatorvost, miként a két fenti, akkor a közös javadalmazásban nem kellett részt vennie. A községi és körállatorvosok (városi) az 1888. évi VII. te. 128. és 129. §-a alapján előzetes pályázat útján életfogytiglanig kerültek megválasztásra. A Szabályrendelet 8. §-a részletesen szabályozta a helyhatósági állatorvosok teendőit (magángyakorlat, feladatok fertőző állatbetegségek jelentkezése esetén, húsvizsgálat jelentő szolgálat, stb.). Fegyelmi szempontból az 1886. évi XXII. te. értelmében a községi tisztviselőkre vonatkozó előírások voltak rájuk érvényesek. Az országot az 1900. évi XVII. te. értelmében állategészségügyi szempontbl kerületekre osztották és a megyéket ezekbe besorolták. A kerület élén a ker. m. kir. állat-egészségügyi'felügyelő állt. A kezdeti beosztás azonban nem vált be, mert egyrészt a kerületek túl nagyoknak bizonyultak, másrészt pedig helyenkint a kijelölt központ a kedvezőtlen vasúti összeköttetés miatt nehezen volt megközelíthető, ez gátolta a ker. felügyelőt is munkájában. Ehhez hozzájárult még az is, hogy az állategészség-rendőri igazgatás 46 TMÖLAI8906/1910. 182