Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Berki János, megyei állatorvos 1883. január 27-én elhunyt. A főispán „ideiglenes helyettesítéssel"hotyét Csepke Gábor, „cs. éskir. ál latorvossal "töltötte, be, majd a soron következő tisztújítás alkalmával véglegesítette. Az ő munkáját is javarészt a megyében végzett helyszíni kiszállások, boncolások tették ki. Érdekes, hogy a vármegyéről kiadott évi jelentésben az egyetlen hatósági állatorvos mellett most csak hét magánállatorvos szerepel a nyilvántartásban. Ez az 1871-ben jelentett 18-hoz képest jelentős visszaesést jelentene, időközben azonban kiderült, hogy akkor az okleveles gyógykovácsokat is az állatorvosok között szerepeltették.

27 Tolna vármegye törvényhatóságának 1884. március 15-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az 1876. évi XIV te. 163. §-a alapján az újonnan megalakított egészségügyi bizottságtagjai közé beválasztották a megyei állatorvost is.

28 A 28.635/1884. sz. miniszteri leirat szerint ekkor már bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség volt a juhhimlő, a ragadós száj- és körömfájás, a ragályos tüdővész, a takonykór és bőrféreg, a jóindulatú bujakiütés (azelőtt bujasenyv), a rühkór, a veszettség, a tenyészbénaság.

29 A fbldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter felhívta a figyelmet Krausz (Monostori) Károly kir. állami állatorvos két munkájára: „A keleti marhavész és a lépfene", megjelent 1883-ban 64 oldalon és a „Gazdasági állataink erdőnyavalyája", megjelent 1884-ben 15 oldalon. Kiadó mindkét esetben a minisztérium.

30 Kurcz Ferenc, Budapest székhelyű m. kir. állatorvos, Tolna vármegye állat-egészségügyi ellenőre, ellenőrző utat végzett 1886-ban a megyében és számos hiányosságot tárt fel a marhalevél-kezelés és az állatvágások terén. Erről részletes levelet küldött az alispánnak, melyben kérte azok felszámolását. Ebből széles körű vizsgálat indult meg és számos jelentés született.

31 Lassan Tolna vármegyében is megindult az állatorvosi álláshelyek szervezése. Járási törvényhatósági állatorvosi állás létesítését kérte Bonyhád és Paks (Völgységi és Dunaioldvári járás), községi állatorvosi állást szervezett Dőri-Patlan.

32 Az 1888. évi VII. te, az állat-egészségügyi alaptörvény, személyi és szervezeti vonalon is új távlatokat nyitott az állat-egészségügyi igazgatás történetében. A megyei és járási törvényhatóságok kénytelenek voltak ráébredni, hogy az új törvény számos állat-egészségügyi igazgatási teendő végrehajtását teszi kötelességükké, melyek elmulasztásáért őket fogják felelőssé tenni. Ennek két érdekes és hasznos következménye lett: a) az állat-egészségügyi törvénnyel és a végrehajtási utasítással kapcsolatban a főszolgabírók, de egyes községi elöljárók is a számukra feladatokat 27 TMÖL AI4/1883. 28 TMÖLAI592/1884. 29 TMÖL AI 6980/1884. 30 TMÖLAI 637/1884. 31 TMÖLAI 427/1886. 32 TMÖLAI 2102/1887. 175