Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

jelentő szakmai előírások miatt számos kérdésben megkereséssel fordultak az alispáni hivatalhoz, illetve azon keresztül a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állategészség-rendőri ügyosztályához. Ennek eredményeképpen a részletek megmagyarázására számos miniszteri utasítás látott napvilágot az állatrakodásról, a marhalevél-kezelésről, a fertőtlenítésekről, a fertőző állatbetegségek elleni védekezésről, a húsvizsgálatról, a határszéli állatforgalomról, a származási és állat-egészségügyi bizonyítványokról stb., b) ráébredtek, elsősorban a járási törvényhatóságok vezetői, hogy képzett állatorvos-szakértő beállítása nélkül képtelenek lesznek az újonnan támasztott követelményeknek megfelelni. Ennek következtében három vonalon indult meg a szervezés: a) a megyéhez kerületi m. kir. állatorvos beállítása, b) a járásoknál törvényhatósági állatorvosok kinevezése, c) körállatorvosi (községi) álláshelyek szervezése.

33 Mindezek figyelembevételével az alispán 1889. május 22-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésen javasolta, hogy mivel az állat-egészségügyi törvény annyi új feladatot ró a törvényhatóságokra, a jelenleg meglévő egy törvényhatósági állatorvos (Szekszárd) mellett, akinek most a hatásköre az egész megyére kiterjed, további négy törvényhatósági állatorvos beállítását határozzák el és ennek anyagi fedezetét a gyámpénztár tartalékalap terhére teremtsék meg. Ez utóbbi engedélyezését azonban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium megtagadta. Ekkor új felterjesztéssel élt a megye és Tolna megye Gazdasági Egyesülete javaslatára az ebadó terhére kérték az állások engedélyezését. A felterjesztés elment 1890. december 13án. A minisztérium 1891. április 4-én kelt válaszában (23.627/1891) a kért négy állásból kettőt engedélyezett az ebadó terhére. A közgyűlés a két állást Tamási és Paks székhellyel kívánta megszervezni, ez azonban még számos vita után módosult. Időközben azonban a Belügyminisztérium 1890. szeptember 19-én kelt 66.476/1890. sz. leiratában nem fogadta el az ebadó fenti célra való felhasználását. Ezután hosszabb szünet következett, majd az alispán 1892. augusztus 8-án újabb előterjesztést tett a Törvényhatósági Bizottsághoz, mivel közben a Belügyminisztérium beadta a derekát. A két állást azonban most már Tamási és Gyönk központtal (Dombóvári és Simontornyai járás) tervezte a közgyűlés. Végül is kiírták a pályázatot Bonyhád és Gyönk székhellyel. A két álláshelyre a következő állatorvosok adták be a pályázatukat: Forrai Mihály Gyönk, Somogyi Mátyás Igal, Bruckmann János Dőri-Patlan, Weisz Miksa Tab. Elnyerte az állást Gyönkre Forrai Mihály, Bonyhádra pedig Bruckmann János. Kinevezésük és eskütételük 1892. augusztus 31-én volt. így most már Tolna megyében három törvényhatósági állatorvos ténykedett. Rövid időn belül aztán sikerült biztosítani a még hiányzó két állás, Paks és Tamási szervezését is és erre kinevezést nyert Pakson Finkmann Vilmos 33 TMÖL AI2029/1888. 176