Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Állat-egészségügyi igazgatásunk történetében nagy jelentőségű dokumentum a 829/1877. It. sz. ügyirat, melyet Lipthay István 1877. március 20-án terjesztett be a foldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek az állategészség-rendőri ügyosztály működéséről és az ország állat-egészségügyi helyzetéről (6. sz. mell). A jelentés nagy részletességgel, de tömören beszámolt az állategészség-rendészet terén az elmúlt 10 évben bekövetkezett hatalmas fejlődésről, a nemzetközi állatforgalomban elért eredményekről, Magyarország állategészség-rendőri szervezetéről, állattenyésztéséről és a gazdasági szakoktatásról készített térképről, a keleti marhavész ellen hozott 1874. évi XX. te. megalkotásáról, a vasúton és hajón történő állatszállítások példaszerű megszervezéséről (szemlélőbizottságok), az állatkereskedést szavatosság tekintetében szabályozó törvény elkészültéről, az Állatorvosi Tanintézetnek a hasonló külföldi intézmények rangjára emeléséről, valamint arról, hogy az Állatorvosi Tanintézet tanári testülete a földmívelésügyi miniszternek állat-egészségügyi szempotból véleményező közege. Beszámolt ezenkívül a készülőben lévő és az „állatorvosi ügy rendezését megállapító törvényjavaslatról". Ajelentés szerint az állat-egészségügyi szolgálat stabil, visszaszerezte a külföldi partnerek bizalmát és hozzájárult „azon gyakran panaszkéntfelhozott téves élővélelem eloszlatását eszközölni, mintha hazánkban sivatagok és azokon gondozás nélküli vad gulyák (Steppenvieh) léteznének". „A jelenlegi magyar állat-egészségügyi intézmény a nemzetközi alapfeltételeknek nemcsak megfelel, hanem sokkal szigorúbb intézkedéseket tartalmaz, mint amilyenek nemzetközileg megkívántatnak." Mindezek pedig eredményezni fogják a „lajthántúli kormány" és Németország részéről az állatforgalom terén eddig érvényben lévő korlátozások megszüntetését. - Az igen precíz, gondos jelentés iskolapéldája egy jól felkészült, kiváló szervező, állategészségügyi szakember minden szempontra kiterjedő munkájának. 1879-re megjelent a kimutatásformula a. „ragályos állatbetegségek"'havi jelentéséhez. Az elrendelő miniszteri leiraton, mint a továbbiakban elég gyakran, a miniszter nevében az aláíró Lipthay István, az állategészség-rendőri ügyosztály vezetője. Paks mezőváros képviselő-testülete határozatot hozott „községi állatorvosi állomás"létesítéséről. Ennek engedélyezését kérte az alispántól, aki a kérelmet illetékes helyre továbbította. A kérés ekkor meghallgatást nyilván nem nyert, mert a témával csak a későbbiekben találkozunk ismét.

25 Az 1870-es évektől általánossá vált a marhák legelőre hajtás előtti kötelező vizsgálata. Az erről szóló járási főszolgabírói jelentések évente tekintélyes paksamétát tesznek ki. Szántó József, köz- és váltóügyvéd 1881-ben megkereste az alispánt, mivel ki akarta adni a megyebeli orvosok, állatorvosok és gyógyszerészek névjegyzékét. Próbálkozása azonban sikertelen maradt.

26 25 TMÖL AI1842/1879. 26 TMÖL AI 1222/1881. 174