Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

földvári járás főszolgabírója szerint a községben fellépett ragályos betegség­nél felesleges a megyei állatorvos közbeavatkozása, mert „a száj- és lábfájás olly annyira esméretes, s nem veszélyes". 19 A fejlődés menetében érdekes, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter 10. 701/1872. sz. leiratában hat ösztöndíjas helyet hirde­tett meg fiatal, végzett, nőtlen állatorvosok részére, akik két évet töltenek Kisbér, Bábolna és Mezőhegyes állami ménesbirtokon. Az itt nagy tapaszta­latokat szerzett szakemberek kihelyezhetők lesznek majd megyei, községi és uradalmi állatorvosi állásokba. A pályázat kiírása a jövőben egy-két éven­ként megismétlődött. 20 Hatalmas aktatömeg található ebből az időből a keleti marhavésszel kapcsolatban. A megyei állami járvány bizottság elnöke ismételten megem­lékezett arról, hogy folyamatosan igénybe vette Hödl Ferenc megyei állator­vos közreműködését a beteg marhák vizsgálata és az „orvosrendőri intézkedé­sek" ellenőrzése terén. A főszolgabírók és a községi elöljárók kötelességévé tette az elnök, hogy nevezettet felelősség terhe mellett támogassák, „intézke­déseit és utasításait kötelességüknek tekintsék végrehajtani". Ilyen támoga­tásra szükség is volt, mert pl. a hőgyészi uradalom Gelencsér Pál uradalmi ál­latorvost elbocsátással fenyegette meg, ha még egyszer a megye részéről tör­tént megkeresésre részt mer venni a járvány elleni küzdelemben. 21 A Tamásiban fellépett keleti marhavész elfojtása ügyében 1872. no­vember 9-én kiszállt a helyszínre Heitzmann Márton, országos főállatorvos. A tanácskozáson részt vett a megyei főorvos, a járási orvos, a főszolgabíró, a járási járványbiztos és még hét másik személy, de a megyei vagy más állator­vos nem. 22 A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1877. október 30-i leiratában elrendelte, hogy a vármegyék jelentsék, hány „hatóságilag alkal­mazott okleveles állatorvos"működik az ország közigazgatási szervezetének a keretében. A jelentésből kiderül, hogy Tolna vármegyében a megyei álla­torvoson kívül változatlanul nincs más hatósági állatorvos. 23 Időközben a megyei állatorvosi állásra pályázatot adott be Kiss József, Lehoczky Márton és Czeh Dezső, mindnyájan a 2 éves méneskari tanfolya­mot végzett állatorvosok. Folyamodványuk azonban tárgytalan, mert az ál­lás be volt töltve. 24 Egészségügyi problémák miatt 1875-ben Hödl Ferenc visszavonult, he­lyére Berki Jánost nevezték ki megyei állatorvosnak. A fiirgedi száj- és körömfájásnál már ő járt el, de az összefoglaló jelentést a megyei főorvos nyújtotta be, Berkit is ő küldte a helyszínre. 19 TMÖL AI1038/1872. 20 TMÖL AI 1513/1872. 21 TMÖL AI 1527/1872. 22 Uo. 23 TMÖL AI 2150/1877. 24 TMÖL AI 1293/1875. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom