Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Ennek igazolására a későbbi időkből álljon itt egy Tolna megyei példa: nagy és hosszan tartó vitát váltott ki Kurcz Ferenc pesti m. kir. állatorvosnak, Tolna vármegye alispánjához 1886. május 17-én írt levele az állat-egészség­ügyi évi jelentés kitöltéséről és felterjesztéséről. Ennek első bekezdésében az állatorvosi szolgálatra vonatkozó adatokat kellett volna jelenteni: a) „hány törvényhatósági állatorvosi állomás van a megyében szervezve, ebből hány töl­tetett be, a szükségletnek mennyi felelne meg, hány okleveles állatorvos van a törvényhatóság területén, b) hány község esik egy törvényhatósági állatorvosra, működésükről mely közegnek tesznek jelentést és mivel igazolják a jelentett adatokat, c) milyen változtatást volna célszerű egy megbízhatóan működő ál­latorvosi szervezet elérésére". A többi pont a ragályos állatbetegségekről, a vasúti szállításokról, az állatvágásokról, a fertőtlenítésekről stb. érdeklődik. Mivel a következő év, 1887. március 30-ig Kurcz nem kapott választ levelére, sürgetést küldött az alispánnak. Ez is eredménytelen volt, majd újabb sürge­tés ment 1887. szeptember 30-án. Ekkor az alispán pár soros levélben októ­ber 1-jére választ ígért. Közben azonban 1887. október 15-én hivatalától megvált, így új alispán került a vármegye közigazgatása élére és kezdődött elölről az egész levélváltás. A jelentés végül is 1889. januárjában érkezett meg, gyakorlatilag azonban hasznavehetetlen volt, pl. az állatorvosi kérdé­sek közül csupán egyre válaszolt, vagyis mennyi állatorvos dolgozott a vár­megyében. 18 Tolna vármegyében az első megyei állatorvos kinevezésére 1870-ben került sor, Hödl Ferenc személyében. Tevékenysége igen korlátozott volt, a levéltári anyagban csak helyszíni kiszállásairól találni említést. Az állat­egészségügyi helyzetről, a járványvédelemről változatlanul a megyei főor­vos, dr. Sass István intézkedett és jelentett meglehetős szűkszavúsággal. Alig került kinevezésre Hödl Ferenc, máris feljelentették. Tette ezt Ke­lemen szekszárdi járási főszolgabíró, mert állítása szerint megkeresése elle­nére a megyei állatorvos nem szállt ki azonnal a Decsen talált szájfáj ásos marhához. Mint azóta oly sokszor, most is kiderült, hogy a feljelentés alapta­lan, mert éppen a megyei főorvos jelentette Hödl decsi helyszíni szemléjé­nek a megtörténtét. Tolna vármegye járványhelyzete valóban szükségessé tette már a me­gyei állatorvos beállítását. 1871-ben a száj- és körömfájás, 1872-ben pedig a keleti marhavész lépett fel a megyében, emellett terjedt a lovak takonykórja. Ekkor már 18 állatorvost tartottak nyilván a megyében java részük azonban csak gyógykovácsi végzettséggel rendelkezett. Az egyetlen hatósági állator­vos ekkor a megyei állatorvos. Jellemző az akkori helyzetre, hogy pl. a duna­18 TMÖL AI2397/1886. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom