Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Ezt követő években került sor a Lipthay-féle központosított állat-egészségügyi politika következményeképpen a kerületi állami állatorvosi intézmény megszervezésére (1881), kezdetben nyolc állami státus betöltésével. Ők alkották a m. kir. állatorvosi kar alapjait. 1881 májusában jelent meg a 7951/1881. sz. rendelet, amely a m. kir. állatorvosok Szolgálati Utasítását tartalmazta. Lipthay munkatársa Krausz (Monostori) Károly 1882-ben már egy országos kiterjedésű m. kir. állatorvosi szervezet felépítését is felvázolta. Az 1883. évi I. te. pedig előírta a m. kir. állatorvossá történő kinevezés feltételeit is. A szervezet gyorsan fejlődött és 1884-re már 40,1887-ben pedig 61 m. kir. állatorvos működött az országban.

16 Szükségessé vált időközben az új állat-egészségügyi törvény megalkotása is, mely mint „állat-egészségügyi alaptörvény"'az 1888. évi VII. te. alakjában, illetve a végrehajtásról kiadott 1888. évi 40 000 F. M. sz. rendeletként látott napvilágot és nagy részletességgel intézkedett az állat-egészségügyi hatósági szolgálatról, a járványvédelemről, az állatforgalomról, az állatvágásokról stb. A m. kir. állatorvosok szakismereteinek szélesítése érdekében ez a törvény már intézkedett az állatorvosi tiszti vizsgáról is. Lipthay céltudatos munkával egyrészt az autonóm jogaikat féltékenyen őrző törvényhatóságok, másrészt a rendelkezéseket semmibe vevő nagy-, közép- és kisbirtokosok közé állami feladatokat végrehajtó rendészeti szervet, a hatósági állatorvosi szolgálatot iktatta, s azt az ország egyik legjobban szervezett, legütőképesebb közegészségügyi szervezetévé fejlesztette. Ő tanította meg az állatorvosi kart országos, sőt nemzetközi kitekintésű járványvédelmi szemléletre, ezáltal ő tett legtöbbet az állatorvosi etika társadalmi jelentőségének érvényre juttatásáért. Lipthay szívós munkája, majd az egész országban végzett személyes felülvizsgálata jelentős mértékben hozájárult az állat-egészségügyi szolgálat tekintélyének a megszilárdulásához. Az általa alkotott törvényben előírt feladatok teljesítésének egyik eszköze volt az állat-egészségügyi szolgálat „vezérkarának", a hatósági (tiszti) állatorvosok szervezetének a létrehozása. A másik eszköz az állatorvosképzés színvonalának emelése céljából az állatorvosképző intézményünk fejlesztése volt. A m. kir. állatorvosok, mint a közigazgatásba beépített állami tisztviselők, az állat-egészségügyi hatóságok hivatalos szakközegeként, illetve kiküldött szerveként működtek.

17 Meg kell itt jegyezni, hogy az autonómiájukat féltékenyen őrző törvényhatóságok (vármegyék járások) vezetői semmiféle támogatásban nem részesítették e tőlük független, csak a minisztériumnak alárendelt, mégis ellenőrző funkcióra felhatalmazott állatorvos szakközegeket. A vármegyék és a helyi hatóságok az állategészségügy mellett az állatorvosok társadalmi állása iránt is előítélettel, sőt ellenszenvvel viseltettek, az állami állatorvosok tehát csak a központtól, a minisztériumtól remélhettek támogatást. 16 Uo. 17 Uo. 171