Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
ra következtethetünk, hogy a vallási türelmetlenség nyomán ezek is megszűnhettek, s csak a nagyszokolyi magyar lutheránusok működéséről leltünk néhány adalékot, amely viszont azt mutatja, hogy sem németek, sem szlovákok nincsenek már közöttük. Elvándorlásuk a legvalószínűbb. 12 Medina A tótkeszi gyülekezet sorsában osztozott a medinai lutheránus magyar és német telepes kis szórvány közösség is. Görögkeleti szerbek és református magyarok közé telepedtek, német és magyar lutheránus jobbágyok az 1720-as években. 1740-es években a Berényi Zsigmond püspök által vezetett kemény protestánsellenes fellépések idején szűnt meg e szórvány is. Anyakönyvi kutatásaink mutatják, hogy a kistormási lelkészek szolgáltatásaikat vették igénybe a 18. század végéig. 13 Érdekes módon nem olvadtak be vallásilag a kálvinisták közé, a legújabb időkig maradtak evangélikus szórványként, de egyházszolgálataikat (keresztelés, házasságkötés, konfirmálás, úrvacsora stb.) továbbra is Kistormáson kapták. Dalmand-puszta Esterházy herceg birtoka volt. A pusztához tartozó malmokban élt néhány német lutheránus jobbágy- és zsellércsalád. 1791-ben a herceg engedélyezett részükre egy földdarabot, ahol temetőt alakítottak ki. 1791-ben Mekényeshez jmálják" magukat. Minden házaspár fizetett a lelkésznek évi 1 forintot és a tanítónak 30 krajcárt. Ha temetésre a mekényesi lelkészt kihívták, előfogatot kellett biztosítaniuk és a Mekényesen érvényes stólát kellett fizetniük, ezért a halottaikat Mekényesen „kiharangozták" ugyanúgy, mintha a faluban hunytak volna el. A pusztán élő lutheránusok tehetségükhöz mérten kötelesek csak hozzájárulni az anyagyülekezetük fenntartásához, ami jelzi, hogy igen szegények. Minden esztendőben 2 tagú kurátori „testületet"választottak, amelyet maga a lutheránus püspök erősített meg 1793-ban. (Johann Péter Klehm és Péter Meszner voltak; mindketten zsellérek.) Vallis-puszta, Vallis-Csurgó Nóvák lelkész nagyjából egykorú kéziratában említést tett, hogy a Csurgói-völgyben feküdt Vallis-puszta, ahol néhány lutheránus német mol12 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Jegyzetek. IV. 145. Nr. 1720-1740. 13 Payr... 354. p. Lásd továbbá MEEL Kistormás Evangélikus Gyülekezet ir. b. ak. 1724-1780. 162
