Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
nárcsalád élt. Háromnegyed órára feküdt Vallis-puszta Mekényestől. A dalmandiakhoz hasonló kis szórvány lehetett, mert ugyanannyival járultak a lelkészi és tanítói jövedelmekhez, mint a Dalmand-pusztán élők. A mekényesi tűzvész idején „nagy bátorsággal segítettek a tűz oltásában". Tudjuk róluk, hogy mivel közelebb voltak Mekényeshez a dalmandiaknál, így halottaikat a faluba vitték eltemetni. A Csurgó-völgyben öt német lutheránus családról feljegyezték, hogy rövid időközönként „újakvándoroltakhelyükbes ez hosszú évek óta így ismétlődött". Lutheránus német szórványok hosszabb-rövidebb ideig éltek Nagyhajmáson, Mágocson, a Mekényeshez tartozó Halászcsárdapusztán. Mágocshoz tartozó, de Tolna megyében fekvő Vasmalompusztán, Csibrák községben, Döbröközben. A puszta felsorolásukon kívül azonban más adatot nem őriztek meg róluk forrásaink. 14 Nem tudjuk, hogy hány német család nyert ideiglenes szállást 1792-ben a pusztákon. A letelepülésük nyomai csak a matrikulákban lelhetők fel. Zsibrik-puszta, amely Apátihoz tartozott, erdők között feküdt, lakói Apátiban kaptak szolgáltatásokat. Lutheránus németek telepedtek le ideiglenesen Ó-Öveg-Bányán (AlteGlashütte) 1 órára Bátaszéktől. Csernéd prédiumon „néhány ágostai vallású német telepesek voltak". Szárazd után feküdt 6 órára Pakstól. Németországi új telepesek, mind zsellérek Hidgyapusztán laknak Tolna és Hidvég között. Kisizmény prédium Apponyi birtoka, Hanttól nem messze fekszik, új német telepesek érkeztek 1792-ben mind zsellérek. Kápolnára, amely a Simontornyai járásban fekszik, s Medinától félórára van, evangélikus német telepesek érkeztek ugyancsak 1792-ben. 15 Az óhazából, folyamatosan érkezők nyomon kísérése fáradságos kutatással járó feladat. Teljességében megoldhatatlan, mert a pusztákon élők eltűnnek az idő homályában. Ha csak egy-egy alapos munkát végző lelkészük nem találta fontosnak, vagy szükségesnek a lakóhely említését halál, születés, házasság esetén. A megyében lévő puszták népessége állandóan cserélődött. A pusztákról a migráció a falvakba irányult. Természetesen a 18. században figyelemre méltó szerep jutott a vallási hovatartozásnak. A falvakban megalakult egyházközségek számon tartották a puszták lakosságát, akik fizették az adót és minden szolgáltatásért azokat a járandóságokat, amelyeket a század közepén már pontosan szabályoztak. 14 MEEL Archívum Generális Ecclesiae Hl. e. 19., 43. p. Továbbá GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. VII. k. Kéziratok 700-702. p. 15 Topographisches Post=Lexikon aller Ortschaften der k. k. Erblánder. Des vierten Theils, welcher Ungarn samt den einverleibten Provinzen und Siebenbürgen in sich enthalt. (I-IV.) Bd. Hsgb. Christian Crusius. Wien, 1804-1809. MEEL 127. Bátaapáti ak. 1770-1797. Zsibrik. 127/1. ak.: 1789-1799. Szárazd. 157. ak. 1789-1799. Izmény 138.1773-1797. Az anyakönyvek és abirodalmi postalexikon összehasonlítása nem terjed ki a vármegye teljes területére, csupán arra példa, hogy lehetséges a felhasználásuk során az összevetés. 163