Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

pítéseket. Antal gróf örököse fia Mercy Claudius Florimundus lett, akit atyjával együtt fogadott örökbe az előbb említett azonos nevű nagyatyai nagybátyja. Ő is Liége-ben született, de elődeivel ellentétben a diplomáciai életben futott be figyelemre méltó pályát. Tolna megyével a birtokain kívül az is kapcsolatba hozta, hogy gyermekkorában (Sárszent)Lőrincen Bárány György kiemelkedő képességű lutheránus lelkész, esperes volt a tanítója egy esztendeig.

10 Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a katolikus főúr fiát a protestáns esperes családjában neveltette. Mercy mint diplomata külföldön tartózkodott, de Tolna megyei birtokain igyekezett szigorú rendet tartani és tisztjei révén ellenőriztette is rendelkezéseit. A falvai telepítését követően figyelmet szentelt azok egyházi és kulturális ügyeinek gyors rendezésére is. A szakadáti római katolikus plébános kinevezésére 1722-ben történt intézkedés. A környező falvak, amelyek filiaként működtek, Joseph Gruber szakadáti plébánosnak az alárendeltségébe kerültek. Mercy valószínűleg nem számított arra, hogy személyében protestánsellenes, vallási ügyekben türelmetlen, erőszakos személy kerül a katolikus egyházközség és az alája tartozó filiák élére.

11 Bár meg kell állapítanunk, hogy 1773-ig, amíg a Tolna megyei Mercy-birtokok a család kezében voltak és közvetlen irányítás érvényesült az uradalomban gazdasági, kulturális és egyházi ügyekben, többnyire elégséges védelmet nyertek a német, magyar és szlovák protestánsok a pécsi püspök és a vármegye fellépéseivel szemben. „...Tolna megye leghatalmasabb földesurai sőt valóságos kiskirályai voltak. Ehhez a lehetőséget nem csak a roppant nagy birtokai nyújtották, hanem azok a kiválló szolgálatok is, amelyeket mind a három Mercy az uralkodói udvarnak tett és az a nagy befolyásuk, amellyel e révén az udvarnál bírtak... "

u A Mercyek nagy kiterjedésű Tolna megyei birtokainak törzse a hőgyészi uradalom volt,

13 amelyhez több falu és puszta tartozott. A protestáns telepes falvak: Kalaznó, Mucsi, Varsád, Felsönána, Kistormás, Kölesd. A két utóbbi falu a kölesdi uradalom része volt. 10 Schmidt János: Szeniczei Bárány György élete és munkássága. Paks. 1938.25-26. p. 11 Lásd Brüsztle J.: i. m. UJ. köt. 482. p. n GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. {„Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája 1713-1781. Gyűjtögette Schmidt János györkönyi ev. lelkész. ") 61. p. Lásd továbbá: Gerhard Seewann: Zur Familiengeschichte der Grafen Mercy und Mercy-Argenteau. Südostdeutsches Archív. XIX/XX. köt. 1976/77. München. 62-69. p. 13 A17. század végén a hőgyészi uradalmat széplaki Bottka Ádám bírta. 1700-ban azután 104 000 forintért Philipp Venzelin Zinzendorfvássroltsi meg, aki császári követ Párizsban, XIV. Lajos udvarában. 1699-ben született fia Fülöp Lajos pécsi apát és győri püspök. (Brüsztle: i. m. rv. köt. 169. p.) A hőgyészi uradalom és tartozékainak vételét két forrás némi eltéréssel a következőképpen rögzítette: 1722-ben 15 000 forintért Mercy Claudius Florimundus vette meg. (Brüsztle i. m.: HL 98-99. p.) Korabinszky Mátyás szerint: 1720-ban Mercy, Schilson bárótól vásárolta meg 15 000 forintért. (M. Korabinszky: Geographica História Productenlexicon. Pozsony, 1786.24. p.) Ugyanezt mondja Dr. Rieth Adolf: Geogr. Verbreitung des Deutschtums in Rumpfungarn. 34. p. Lásd még Várnagy Antal: Hőgyész (Községtörténeti monográfia) I. rész. Hőgyész, 1990. 160-164. p. 13