Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Végül vizsgálati módszernek választottuk a megyei háziadó-összeírások névjegyzékének és az anyakönyvekben a családnévanyag összehasonlítását. Szárazdon az anyakönyvekben regisztrálható családnevek közül a gazdasági összeírásokban a következő családnevek fordultak elő: Jáckl, Ruppert, Müller, Franck, Koch, Schifiler, Gamauf, Borntráger: megállapítható tehát, hogy a szárazdi német lutheránusok valóban közvetlenül Németországból Kétyre, onnan 1730-tól kezdődően a hetvenes évekig tartó migráció révén Szárazdra telepedtek. A legnagyobb csoport 1730-1740 között érkezhetett a településre. Mindazok a családok, akik Kétyen nem voltak fellelhetők, közvetlenül Németország valamelyik vidékéről érkezhettek Szárazdra, de Tolna megye más lutheránus többségű falujából is bevándorolhattak, azonban ennek bizonyítása meghaladja egy kutató erejét. A 19. században Szárazdon működött evangélikus lelkészek véleményével zárjuk a betelepedésre vonatkozó adatokat. Borbély Gusztáv Lajos lelkész, aki 1847-től működött Szárazdon, a következőket írta: „...1720-as években az itt lévő katolikusok közé letelepedett lutheránusok 1737-ben alkottak/diát és a gyönki egyházhoz csatlakoztak. Még láttam 1876-ban a kajmádpusztai archívumban a telepítési szerződést is... "

m Horvát Sámuel gyönki lelkész szerint 1738-ban keletkezett a lutheránus falu és a gyülekezet. „Szárazd lakói a Bene család elől Kétyről telepedtek át mostani falujukba 1736-1737. évben. Sok elnyomást szenvedtek a szakadáti plébánostól. A türelmi rendelet után Keszöhidegkuttal közösen szerveztek anyagyülekezetet. Addig egyszerű tanítót tartottak... "

n Ugyanők azt is állították, hogy Dőry-Monasterly-birtokon két lutheránus gyülekezet keletkezett: Zomba és Szárazd. Főleg a Dőry család vallási türelmetlensége miatt, 1733-ban a németek Kétyre, a magyarok Orosházára vándoroltak Zombáról. A kétyiek egy része Szárazdra költözött.

12 A türelmi rendelet után nemcsak egyházszervezési feladatok álltak a falvakjobbágylakossága előtt, tehát leánygyülekezetet, vagy akár anyaegyházközséget kellett alapítani, hanem lelkészt, tanítót állítani, imaházat vagy templomot és lelkészlakot kellett építeni. Ezek rendkívüli nagyságú terheket tettek a falu lakosságának a vállaira. Rendszerint a földesúr támogatását is megnyerték, aki vagy ellenszolgáltatás nélkül adományozott telket az alattvalói részére, vagy kedvező bérlet formájában juthattak ezekhez a lutheránus egyházközségek. Ennek ellenére általában ott is késik a felsorolt feladatok megvalósulása, ahol a vármegye és a klérus nem gördített már akadályokat az evangélikus lakosságú falvak egyházi szerveződése elé. A kölcsönök felvétele hosszú folyamat és elég nagy nehézségekbe ütközött 10 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. (Továbbiakban: MEEL) 157. Szárazdi Gyülekezet ir. c. 1800-1860. Továbbá GVKL Schmidt-Tomka hagyaték. Egyházmegyei Krónika. IV. ffiz. 120. p. 11 Uo. 12 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Egyházmegyei Krónika. H/5, k. Kézirat: Dőry-Monasterlybirtokon alakult Gyülekezetek. 459. p. 127