Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

német telepeseket stoláris szempontból a kajdacsi plébánosnak vetették alá. A kistormásiaknak meghagyták a vallás szabad gyakorlását, de azzal, hogy az egyházi szolgáltatásokat sem privát házban, sem az iskolában nem végezhetik el, hanem csak imaházban, de ugyanekkor a lelkészeknek és a tanítóknak a Kölesdre való átjárást megtiltják. A kölesdieknek viszont megengedték az imaház szabad használatát, ha a stólát lefizetik a kajdacsi katolikus plébánosnak, s ilyen esetben de iure igénybe vehetik a tormási prédikátort. De a tormási lelkésznek Kölesdre való átjárást, elmozdítás terhe mellett megtiltják. Ezen a helytartótanácsi rendelet 1774. március 4-én

27 érkezett le a vármegyéhez. A rendkívül agyafúrt és embertelen döntés lehetetlen állapotokat teremtett. Drózdy félve, hogy „...nem bírva tapintattal megfellebbezik a rezolúciót...", sietett a rendelet kiadásának napján, tehát március 4-én ő is megnyugtatni a tormásiakat és kölesdieket kérve őket, hogy ne fellebbezzenek hanem kérvényezzék inkább az imaházuk átvitelének engedélyét Kistormásra.

28 1774. május 10-én írt újabb levelében Drózdy nyugtázta, hogy az imaház-áthelyezési kérelmük jó úton halad. Miután a két német telepesfalu az egyházi szolgáltatások terén fizetőképesnek mutatkozott, mégis megengedték, hogy a prédikátor és a tanító Kölesdre legálisan átjárhasson a szolgáltatások végzésére. Ez az új helyzet 1774. őszén már érzékelhető az anyakönyvek vizsgálata alapján. A bejegyzések keresztelések és temetések végzését regisztrálják.

29 A Pécsi Egyházmegye vezetésének nem az volt a fő törekvése, hogy az illetékesnek nyilvánított katolikus plébánosok, de facto elvégezzék a német telepesek körében előforduló egyházi szolgáltatásokat, hanem, hogy megkapják a stólákat, ezt követően „...a cselekvényt végezhették a protestáns lelkészek is... ".

30 A helytartótanácsi előterjesztésre megjelent királyi rendelet életbeléptetésétől minden gyermeket Tormásról, Nánáról, Medináról Kölesdre kellett vinni keresztelésre. A lelkésznek és tanítóknak télen-nyáron Kölesdre kellett járniuk az „...egyházi cselekményeknek időben történő elvégzése okán. Az ezzel kapcsolatos nehézségek és az imaháznak összeomlással fenyegető állapota arra ösztönözte a tormási telepeseket, hogy az imaház áthelyezését Tormásra minden erővel támogassák és áldozatokat hozzanak esetleg új imaház felépítése érdekében. Egyúttal azt is kérvényezték a helytartótanácstól, hogy új haranglábat építhessenek torony formájában... Az első kérésük sok könyörgés után kétévi fáradozás révén teljesedésbe ment, de második kérésüket megtagadták... ".

31 27 MOL Helytartótanácsi ir. 2317/1774. 28 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok IV/3. Drózdy leveleinek másolatai. 29 MOL Mikrofilmtár. Pécs egyházmegye anyakönyvek. Kistormás, Kölesd. Keresztelő, házassági ak. 10 GVKL Uo. Kéziratok. (Jegyzetek) IV/4. Továbbá MOL Mikrofilmtár, egyházi ak. Kölesd: Keresztelési ak. 1774. szept. 1. bejegyzés. Kajdacsi plébános engedélyével bejegyzett első kölesdi születésű gyermek. 31 MOL Helytartótanács Lt. ir. 1687/177. 104